Börtönbiznisz: féltik a pénzt a jogvédők

Az Európa Tanácsnál járná ki a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, hogy a bűnözőket védő ügyvédek megkapják a sikerdíjukat. A börtönbiznisz visszaéléseinek a megakadályozására a magyar állam az év végéig felfüggesztette a kártérítések kifizetését, ezt a döntést hatálytalaníttatnák a saját bevételeiket is féltő liberális jogvédők.

A Magyar Helsinki Bizottság beadványa nemcsak a bűnözőket, de ügyvédeiket is védi Fotó: Kurucz Árpád

Újabb támadás Magyarország ellen a Helsinki Bizottságtól: ismét az Európa Tanácsnál próbálják védeni a bűnözőket – és persze a saját pénztárcájukat – írta Völner Pál a keddi Facebook-bejegyzésében.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság (HCC) a napokban az Európa Tanácshoz fordult egy beadvánnyal, amelyben a testületet arra kérték, hogy hatálytalanítsák a kabinet arra vonatkozó döntését, amellyel az év végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében.

Támad a Soros-lobbi

A beadvány végén megfogalmazott javaslatok egyikében sokatmondóan azt kérik, hogy a bűnözők jogi képviselői is megkaphassák a gázsijukat.

– Most is az a legfőbb kifogásuk, hogy a börtönbiznisz leállítását szolgáló kormányzati lépések miatt nem landolhatnak az ügyvédeik letéti számláin a kártérítési összegek, így nem kereshetik zsírosra magukat az üzleten.

A Soros-lobbi folyamatos támadásban van. Ezért is fontos, hogy kitartsunk céljaink mellett, és számoljuk fel végleg a börtönbizniszt – hangsúlyozta az államtitkár.

A Magyar Helsinki Bizottságnak nem mellesleg már volt egy ugyanilyen beadványa májusban, most ezt ismételték meg.

A lobbi elszántságát tükrözi az is, hogy a börtönbiznisz felszámolását célzó új szabályozást a kártérítési pereken az elmúlt években több mint 86 millió forintot kaszáló ügyvéd, Karsai Dániel júniusban megtámadta az Alkotmánybíróságon.

A Magyar Helsinki Bizottság beadványa nemcsak a bűnözőket, de az ügyvédeiket is védi
Fotó: Kurucz Árpád

Mint korábban többször is beszámoltunk róla, a börtönbiznisz lényege, hogy az állítólagos rossz tartási körülményekre hivatkozva a rabok a liberális jogvédő szervezetek segítségével perlik az államot.

A börtönbiznisz volumenét mutatja, hogy tavasszal 12 ezer eljárás volt folyamatban hazánkban, s már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a magyar állam a döntések eredményeként.

Pernyertes lincselők

Mások mellett négy olaszliszkai lincselő, Szögi Lajos tanár gyilkosai nyertek ilyen pereket, kettőjüknek összesen csaknem tízmilliót ítéltek, s az indokok között szerepelt, hogy nem süt be rendesen a nap a cellába.

A battonyai rémként elhíresült szadista gyilkosnak is járt két és fél millió forint, és a legnagyobb összeget, összesen 45 millió forintot szintén gyilkosoknak – id. Burka Ferencnek és fiának – ítélték meg.

Szögi Lajos gyilkosai közül kettőnek összesen tízmillió forintot ítéltek meg
Fotó: MTI/Balázs Attila

Az ügyleteken pedig a jogvédők és az ügyvédek is szépen kerestek. A nagyjából tízmilliárdos összeg majdnem negyven százaléka mindössze tíz ügyvédi iroda közbenjárásának köszönhető. Ezek közül a Mohácsi Ügyvédi Iroda a csúcstartó, amely 1880 ügyfelének több mint nyolcszázmillió forintot perelt ki a magyar államtól.

A baloldali kötődésű Magyar György ügyvédi irodája több mint félmilliárd forintot járt ki 419 bűnözőnek. Amennyiben sikerdíjért dolgozott – ami jellemzően a megítélt összeg 10-30 százalékát teszi ki –, akkor 50-150 millió forintot kaszálhatott az iroda.

A legutóbbi, általános közfelháborodást okozó börtönbiznisz-logikát követő eset Gyöngyöspatán volt. Ismert: óriási vihart kavart a Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberi döntése, miszerint a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 óta szegregáltan bántak a cigány származású gyerekekkel, amiért a helyi önkormányzatnak és a tankerületnek csaknem százmillió forintos kártérítést kell kifizetnie az érintett negyven családnak. Ezt követően Gyöngyöspata önkormányzata a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, valamint kérték, hogy az ítélet végrehajtását függesszék fel, az ugyanis csődbe vinné a települést – hiá­ba, a Kúria helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését.

Már előre elköltötték

A pert a Soros Györgyhöz köthető Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezte, az ítélet alapján pedig olyan diák is kapott kártérítést, aki 300 órát hiányzott az iskolából. De volt olyan család is, ahol a nagymamát jogerősen két évre elítélték tanárbántalmazásért, mégis kapnak kártérítést.

– Nagyon sok olyan eset volt, amikor minősíthetetlen hangon beszéltek velünk, volt fizikai bántalmazás is az elmúlt évtizedben, az utóbbi időben pedig mindennapossá váltak ezek – mondta Molnár Károly, az iskola korábbi igazgatója. A kormány egyébként azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzést kapjanak az érintettek, de ezt döntő többségük elutasította. Mint kiderült, elsősorban azért, mert a pénzt sokan már előre elköltötték, hiteleket vettek fel uzsorásoktól, így mindenképpen meg akarják kapni a kártérítést.

A börtönbiznisszel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az amerikai tőzsdespekuláns Soros Györgynek és a HCC-t is magában foglaló hálózatának bevallott célja a büntetés-végrehajtás liberalizálása, a büntetési tételek csökkentése. Az Amerikai Egyesült Államokban – ahol a legerősebb lobbitevékenységet folytatják, és ahol a törvényhozásra is a legnagyobb befolyással bírnak – már több pontban is sikerült érvényesíteni az akaratukat, például a pandémia alatt több tízezer bűnözőt engedtek szabadon Amerikában.

Az utóbbi időszakban a rasszizmusellenesség jelszava alatt folytatott tengerentúli tüntetéssorozaton még a rendőrség részbeni leépítését is sikerült elérniük. Az ottani polgárháború-közeli állapotok kialakulásában központi szerepet játszott a szélsőbaloldali, terrorszervezetként is emlegetett Black Lives Matter.