Az előttünk álló évtizedben a városok fejlesztése a járványügyi, gazdasági és természeti sokkokkal szembeni ellenálló képesség növelése, a közösségek megerősítése, a helyi akcióképesség növelése irányába fog elmozdulni. Felértékelődik a helybeliség, a lokális és mikrotérségi cselekvés jelentősége, ami járásainkat és benne járásszékhelyeinket új kihívások és lehetőségek elé állítja. A településeknek magas életminőséget és olyan családi, közösségi élhetőségi ajánlatot kell kínálniuk, ami akár tartóssá váló vészhelyzet esetén is működőképes.
A járási rendszer 2013-as bevezetését követően szélesebbé vált a járásszékhelyek által ellátott térségközponti feladatok köre, ami ezeknek a városoknak az életminőségére és versenyképességére egyaránt kihatott. A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 ezért a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja a város által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző nyolc dimenzió mentén, amelyek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával. Az elemzés a koronavírus-járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt, bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.
A HÉTFA szakértői életminőségük alapján öt csoportba kategorizálva a településeket felállították a városok rangsorát: a legmagasabb, a magas, a jó, illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok. A rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyt is találunk, például Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet. A főbb eredmények szerint hazánk egyes nagytérségeiben eltérő a járásszékhelyek által nyújtott élet minősége. Budapest tágabb körzetében, továbbá az Észak-Dunántúlon és a Balaton partján a legmagasabb, illetve a magas életminőségű járásszékhelyek vannak többségben – egy erős középvárosi hálózat alakult ki. A déli országrészekben rendkívül vegyes a kép – számos jó és közepes életminőségű város mellett egy-egy kiugróan jó vagy nehéz helyzetű járásszékhelyt is lehet találni. Végezetül az ország keleti harmadában a problémákkal küzdő és a közepes életminőségű járásszékhelyek vannak többségben.
