„A kínai kapcsolatok a magyar gazdaság számára jelentős segítséget nyújthatnak nemcsak az államadósság finanszírozásában, hanem a válságból való kilábalásban is” – ez már a Századvég egyik 2012-es külügyi elemzéséből derül ki, utólag már látszik: túlzottan optimisták voltak az elemzőintézetnél, Kína szerepét erősen túlbecsülték. A Vs.hu szerint a kormány külgazdasági stratégiájával, külkapcsolataival foglalkozó elemzésekből kiderül, hogy Ukrajna, Kína és Grúzia volt a fókuszban, de elemezték a svájci adótitkokat is.
Egy 2014-es dokumentumban azt írják: a krími válság során igyekezni kell a lehetőségekhez mérten a legtöbb jogosítványt megszerezni az ukrajnai magyarok számára. A Századvég úgy látta, „Ukrajna határátszabása folytatódni fog, mivel nem tudni, hogy Putyin mit tekint pontosan orosz vagy volt orosz területnek. Mivel a Nyugat, úgy tűnik egyelőre nem fog háborúzni, így nem tudja megállítani Putyint”. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy Ukrajna területi épségének teljes tiszteletben tartása továbbra is alapvető szempont a magyar kormány számára.
Érdekes, hogy Grúziával több, terjedelmesebb tanulmány is foglalkozik, volt szó Mihail Szaakasvili elnök reformjairól, az elnökválasztásról, de a grúz modernizációs modellről is.
A Vs.hu megemlíti, hogy a Századvég hasonló elemzéseket, monitorokat készített, mint amire a külügynek megvolt a saját kapacitása, a Külgazdasági és Külügyi Intézet (KKI). Még arról a feltételezésről is beszámolnak, hogy akár a Századvég tevékenysége is közrejátszhatott a KKI megszűnésében.
