A magyar kormány által 2015-ben elindított Rómer Flóris tervről – amelynek a határon túli épített kulturális örökség feltárása és helyreállítása a feladata – Gulyás Gergely elmondta: a program célja az, hogy feltárjuk és megértsük a múltat, és ezzel átélhetővé tegyük a jelen számára is.
A tárcavezető hangsúlyozta:
a programban megmentett épületek nemcsak a múltról tesznek tanúbizonyságot, és arról az életről, amit őseink éltek, hanem a körülöttünk lévő közösségekről is, amelyek voltak, vannak és amelyért dolgozunk, hogy legyenek is.
Ezekkel a munkálatokkal biztosítható – tette hozzá –, hogy azok az épületek, amelyekről úgy tűnik, hogy az idő vasfoga által pusztulásra lettek ítéltetve, megmaradjanak, és a meglévő értékek védelmével a tovább élő magyar közösségek boldogulását is elő lehessen segíteni.
Kiemelte, hogy a Rómer Flóris terv lehetőséget biztosít a Kárpát-medencének mint egységes kulturális térnek az újjáépítésére is. A határon túli közösségekkel végzett munka által megszületik a közös múlt, de vele épül a jelen és a jövő is, ami újra lendületet adhat számukra – vélekedett a miniszter, kiemelve, hogy a program végső üzenete tehát, hogy egyetlen magyar közösségről sem feledkeznek meg.
A Granasztói György által kezdeményezett, halála után róla elnevezett díj idei kitüntetettjét méltatva elmondta:
Kiss Lóránd nevéhez a legjelesebb erdélyi templomaink restaurálásának egész sora fűződik,
aki nemcsak nagyszerű szakember, hanem életét a hivatásának szentelő, közösség és műhelyszervező személy, aki mindannyiunk számára példát mutat, így a Granasztói-díj a legjobb helyre kerül.
A művész a Kárpát-medence magyar műemlékeiért végzett tevékenységért kapta a díjat
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A konferencia során Gulyás Gergely a Teleki Alapítvány újdonsült örökségvédelmi folyóiratát az In Situt is üdvözölte. Az online és nyomtatott formában is elérhető szakmai folyóirat kapcsán a miniszter kiemelte: nagy intellektuális élmény elmerülni az egyes épületek részletes leírásaiban és történeteiben, melyből
egy egész világ nyílik meg a szemünk előtt, amely mindazt a megmentett és megmentendő épített kulturális örökséget mutatja be, amellyel a magyarok gazdagították a Kárpát-medencét.
A miniszter hozzátette: ezek az épületek arcot adnak a múltnak, történeteikben tetten érthető a Kárpát-medence történelme, mindaz, amin a magyarság oly sok nemzedéken keresztül verekedte át magát, amíg a jelenig eljutott.
