„Hazugság, hogy nem volt egyeztetés”

Az elmúlt két évtizedben sok iskola a csökkenő tanulólétszámra rea­gált azzal, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, az órarendek túlzsúfolásának azonban gátat szab a módosított Nemzeti alaptanterv, amely évfolyamonként maximálja a tanulók terhelhetőségét – hangsúlyozta lapunknak a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán szerint a változtatások szakmai megalapozottságát jól jelzi, hogy a Nemzeti alaptanterv elvi alapjait és a tantárgyak többségét nem éri érdemi kritika, a bírálatok hangsúlyosan az identitásképző tárgyak esetén jelennek meg, ráadásul meglehetősen kiszámítható módon. Az államtitkár lapunknak arról is beszélt, hogy a tantervi változások mintegy negyven tankönyv átdolgozását teszik szükségessé, de mivel főleg tananyagcsökkentés várható, a munka időben elkészül.

Az államtitkár szerint a megújított alaptanterv vállaltan hazafias, mindemellett viszont modern lett és gyermekközpontú Fotó: Kurucz Árpád

– Nagyon vegyes kritikákat kapott az elmúlt hetekben a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzá kapcsolódó kerettantervi csomag. Balliberális oldalról össztűz zúdult a szabályozásra, igaz, szakmai helyett szinte csak politikai jellegű támadásokat kapott. Mit szól a fogadtatáshoz?

– Számítottunk arra, hogy egy ilyen súlyú dokumentum, mint a Nemzeti alaptanterv, nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat. A baloldal nyíltan a liberális oktatás híve, kormányzásuk alatt is abba az irányba mozdultak el, és most is liberális iskolákat akarnak, ahol a nemzeti identitás háttérbe szorul, mi azonban nem ilyet akarunk és nem erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól. Ahogy az Egyesült Államokban természetes, hogy haza­fias nevelést kapnak a gyermekek, ennek Magyarországon is természetesnek kell lennie. A NAT ezért vállaltan hazafias, gyermekközpontú és a XXI. századhoz igazodó társadalmi, pénzügyi, állampolgári ismereteket tartalmaz, erősítve a nyelvoktatást, biztosítva a természettudományos ismeretek összevont oktatásának lehetőségét és csökkentve a diákok óraszámát. Támadás és bírálat elsősorban az identitásképző tantárgyak, a történelem- és a magyartananyag esetén jelenik meg, legmarkánsabban a magyar irodalomnál. Ez nem ért minket váratlanul, Miklósi Lászlóék (Történelemtanárok Egylete) a kormány oktatási intézkedéseiről nyilvánosan még soha nem nyilatkoztak pozitívan, és a Magyartanárok Egyesülete sem halmozott el bennünket a dicséreteivel 2010 óta; ők kezdték a kritikát, aztán többen átvették. Az Országos Diáktanács ülésén egyébként beszélgettünk a nemzeti tartalmakról, és ott előre felvázoltuk, hogy a várakozásaink szerint melyek lesznek a NAT-ot érő támadások fő irányai, sőt még azt is tudtuk, mely vidéki városokban lesz jelentősebb mozgolódás. Ott, ahol szokott: Miskolcon és Pécsett. Ez a jóslás elég jól bejött, ahogyan az is, hogy a pártpolitikai kritika előtt felépítik a „független civilek” kritikáját. Ez mifelénk így megy.

Az államtitkár szerint a megújított alaptanterv vállaltan hazafias, mindemellett viszont modern lett és gyermekközpontú
Fotó: Kurucz Árpád

– Tegyük tisztába! Hány ember dolgozott összesen az alaptanterven és a kerettanterveken, illetve mennyi véleményt dolgoztak bele az anyagokba?

– A NAT-ot és a kerettanterveket szűken számolva is mintegy százötvenen írták. Csépe Valéria professzor asszony első csapata nagyjából száz főből állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a koor­dinációs feladatokat, további mintegy negyven kolléga kapcsolódott be a napi munkába. Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden tantárgy esetén összeállt egy három-nyolc fős szakmai bizottság, amely az adott iskolai szakasz (például matematika 1-4. évfolyam) tantervének kidolgozását elvégezte. Az elkészült dokumentumhoz pedig további többszázas nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek közül a szakértők sokat beépítettek. 2018 őszén vált nyilvánossá az első verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben megválaszoltuk. Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság.

– Hányféle kerettanterv lesz? Ha jól tudom, még nem jelent meg mindegyik.

– A kerettantervek a NAT-tal párhuzamosan elkészültek, és komoly deregulációs folyamaton is átestek: a kormány kifejezett célja volt ugyanis, hogy ezek a korábbi gyakorlattól eltérően ne miniszteri rendeletként, hanem tárcadokumentumként jelenjenek meg. A döntő többségük már hozzáférhető, egyes esetekben további pontosítás szükséges, de ez is folyamatban van. Profilonként, iskolatípusonként különböző kerettantervek készültek, tehát külön szabályozás lesz pél­dául a hatosztályos gimnáziumoknak, megújul a két tanítási nyelvű, a kollégiumi és a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásáról szóló irányelv is. A választható órák sokféle kombinálási lehetősége miatt összességében legalább ötven dokumentumról beszélhetünk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a jövőben is lesz mód arra, hogy az iskolák saját döntésük alapján akár a standardtól eltérő, egyéni működési rendben folytassák tevékenységüket.

– A pedagógusok szakmai szabadsága hogyan változik ősztől?

– Minden tantárgy esetén igaz, hogy csak nyolcvan százalékig töltötték meg az óraszámokat tartalommal, tehát húszszázaléknyi szabad órakeret marad. Ez pontosan tízzel több, mint eddig, vagyis lényegében megduplázódik a pedagógusok lehetősége arra, hogy saját témákat vigyenek be az óráik­ra. Az intézmények ezenfelül rendelkeznek eltérő számú szabad óraszámmal, amit kedvük szerint csoportosíthatnak azokhoz a tantárgyakhoz, amelyek szerintük fontosak, például érettségi előtt álló évfolyamok felkészítő fakultációi­ra vagy az iskola profiljába illő egyéb foglalkozásokra. Ezeken túl az órakeretek között is tízszázalékos mértékben átcsoportosíthatnak. Jó hír, hogy a diákok terhei ezzel együtt is csökkennek, hiszen most minden évfolyamon megadja a NAT, hogy heti hány órája lehet a diáknak. A korábban hatályos NAT-ban nem volt maximum, emiatt emelkedtek az óraszámok, sok intézmény ugyanis a csökkenő tanulólétszám mellett úgy akart vonzóbb lenni, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, ezzel ugyanakkor nagyon megnövelte az óraszámokat. Középiskolában egyes helyeken heti 40-41 óra is előfordult, ám ez sosem a NAT-ból következett, hanem abból, hogy nem volt maximum. Most ez a helyére került, az új NAT visszafogja ezt a burjánzást. Heti 34 óránál – néhány kivételt leszámítva – még a 12. évfolyamon sem lehet többet szervezni.

– Az új tananyaghoz új tankönyvekre is szükség van. Ezek hogy állnak?

– A tankönyvjegyzéken körülbelül háromezer tétel szerepel. Ezek közül lényegében csak az 5. és 9. osztályos könyvek érintettek az idei évben, hiszen elsőben még nem jellemző a tankönyvek használata. Negyven-ötven tankönyv átdolgozása szükséges, de teljesen új tartalom kevés van, inkább a tananyagcsökkentést kell átvezetni, így biztosan nem csúszunk ki az időből. Talán magyarból van jelentősebb átstrukturálás, illetve a történelem tárgynál a magyar történelem aránya növekedett az egyetemeshez képest. A kerettantervek kidolgozásában részt vevő szakemberek egyébként a tankönyvek átdolgozásának felügyeletét is segítik. A tankönyvrendelés várhatóan idén is elkezdődhet április elsején, a módosításban érintett kiadványokat pedig június 15-ig dolgozzák át.

– Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése kapcsán sokáig szó volt az iskola-előkészítő évfolyam bevezetéséről, ám ennek nincs nyoma a végleges NAT-ban. Miért döntöttek úgy, hogy szükségtelen ez az újítás?

– Az előkészítő évfolyamról sokat beszélgettünk, és a 2018-ban közzétett eredeti vitaverzió még tartalmazta a bevezetését. Aztán a belső egyeztetések során egyre inkább világossá vált, hogy nem lesz rá szükség. Igazából az előkészítő évnek azokban az országokban van nagy jelentősége, ahol nincsen kötelező óvoda. Nálunk a hároméves kortól kezdődő óvodáztatás és a rugalmas iskolakezdési szabályok gondoskodnak arról, hogy a gyerekek megfelelő, alapos előkészítésben részesüljenek. Az iskolakezdés alóli felmentési kérelmek száma egyébként messze elmaradt attól a több tízezres számtól, amit az ellenzék vizionált. Sok gyermeknek – akikről már volt szakvélemény – be sem kellett adnia semmilyen halasztási kérelmet, az Oktatási Hivatal által elbírált esetek többségé­ben pedig helyt adtak a szülői beadványokban foglaltaknak. Pontos adatokat a beiratkozáskor fogunk tudni, de egyelőre az látszik, hogy várha­tóan csak kismértékben fog csökkenni azok száma, akik a kelleténél egy évvel tovább maradnak az óvodában.

– A nyelvoktatásban hogyhogy nem lett követelmény a 12. évfolyamon a B2 szintű tudás? Korábban a kormány a felsőoktatási felvételi feltételéül akarta szabni a középfokú nyelvvizsgát, de végül visszavonták ezt a szigorítást, részben azért, mert a közoktatás sem készíti fel a tanulókat erre.

– A NAT úgy fogalmaz, hogy a 12. évfolyam végére a diák képes lehet elérni a B2 szintet, de legalább a B1 szintnek megfelelő középszintű érettségit teljesíteni tudja. Ez reális elvárás. Ha azt állítanánk, hogy B2 nélkül nem lehet lezárni a tanulmányokat, akkor a számonkérés nem működne. A 2012-es NAT-hoz képest így is jóval markánsabban jelenik meg a B2 mint elérendő cél, de ez ma még nem lehet feltétele a bizonyítványszerzésnek. Mindenképpen pozitívum azonban, hogy kommunikációorientáltabb a tananyag, illetve hogy az új NAT próbál szakítani a nyelvoktatás régi rákfenéjével, a túl sok nyelvtanozással, ehelyett a modern nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt. Változás az is, hogy az új NAT nem tartalmaz kitételt arra vonatkozóan, hogy melyik lehet az első idegen nyelv, tehát választhatnak az iskolák. Íme egy újabb szabadság.

– Várható-e, hogy a tantervi szabályok változása előbb-utóbb magával hozza a PISA-mérés vagy a kompetenciamérések eredményének javulását?

– A következő PISA-mérésen – ami már jövőre lesz – biztosan nem várható még markáns változás a tanterv miatt, hiszen a felmenő rendszerű bevezetés miatt eleve kell idő a módosítások kifuttatásához. Nem a mérési eredmények miatt volt egyébként szükség a NAT módosítására, hiszen a magyar tanulók a legutóbbi PISA-teszten minden területen javulást mutattak már most is. A kompetenciafejlesztés, a digitális készségek erősítése azonban jelentős eredményeket hozhat, és sokat várunk az okostankönyvek elindításától is, amelyek átszabják majd a tanulási módszereket és gyakorlatot; ezért optimista vagyok.

– Hogyan készülhetnek fel a pedagógusok a NAT hozta változásokra? Milyen továbbképzések indulnak nekik?

– Az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ fog tájékoztatókat, képzéseket indítani a következő hónapok folyamán, illetve országos lefedettséggel szerveznek majd tantárgyi tájékoztató konferenciákat is, bevonva a szaktanácsadókat és a tantárgygondozókat is. A felkészítés már tavasszal elindul, a nyári szünetet tehát már mindenki úgy kezdheti el, hogy tudja, mi vár rá a következő tanévtől.

– Végezetül engedjen meg egy olyan kérdést, amely nem kötődik a tantervi változásokhoz. Átalakulás alatt áll a teljes szakképzési rendszer is, ahol ősztől új iskolaszerkezet debütál. Az oktatókat harmincszázalékos béremeléssel, rugalmasabb foglalkoztatási feltételekkel csábítják. Nem tartanak attól, hogy a szakképzés a köznevelésből fog elszívni jelentősebb létszámban pedagógusokat?

– A szakképzés más útra lép a foglalkoztatás terén is, ezzel kapcsolatban pró és kontra is sorolhatók érvek. Biztosan lesz helyezkedés, de korántsem lennék biztos abban, hogy ez egyirányú lesz.