A gyermekpszichológus határozott véleménye, hogy minden gyermek nagyon más, így más oktatásra van szükségük, személyre szabottan, az egyéni igények alapján. Tőlünk nyugatra az egészségügyhöz hasonlóan a speciális oktatásban is jobb a helyzet, bár a szakértő megjegyezte, hogy akinek van pénze kifizetni azokat az iskolákat, ahol önköltségi alapon tudnak jól foglalkozni a btm-es gyerekekkel, az több hazai „alternatív megoldás” közül is választhat.
A probléma nem itt van, figyelmeztetett Gyarmathy: ott vannak azok, akiket a szülő sehová nem tud vinni. „Ők közmunkát sem tudnak majd végezni, olyan szinten amortizálódik majd a gondolkodásuk” – szögezte le.
A parlament az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslatára múlt kedden nagy többséggel fogadta el a törvénymódosítást, amely kimondja, hogy 2018-tól a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulók nem kapnak többé felmentést, vagyis a tanárok őket is osztályozhatják. A módosítás értelmében emellett megfelelő számú szakember híján már nemcsak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhatnak majd enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.
Az Emmi szerint a változtatásra azért van szükség, mert a felmentések miatt sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő nem motivált a tanulási nehézségek leküzdésében. Az osztályzás alóli mentesítést ráadásul szinte automatikusan alkalmazzák az iskolákban, ami a minisztérium szerint már rendszerszintű problémákat okoz a köznevelésben.
Gyarmathy Éva korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta: semmilyen szakmai anyag nem támasztja alá, hogy a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek ne lennének motiváltak, ha megfelelően tanítják őket. Ráadásul az idegrendszerük nem fog parancsszóra megváltozni: attól, hogy nem kap felmentést, hirtelen nem fog megtanulni számolni. Hozzátette, hogy az érintett diákok nem rosszabb képességűek a többieknél, csupán másfajta a tanulási folyamatra van szükségük.
Tüntetést szervez a Tanítanék
