Jobb számokat produkál a magyar közoktatás, mint az uniós átlag

Ismét javultak az oktatási mutatók Magyarországon, legutóbb Rétvári Bence államtitkár mutatott rá, hogy az Eurostat adatok szerint a középfokú végzettséggel rendelkezők hazai aránya már magasabb, mint az uniós átlag. A kormány sokat tesz az iskolaelhagyás csökkentéséért, ennek köszönhetően pedig folyamatosan csökken a lemorzsolódás, sőt egyre többen tesznek emelt szintű érettségit és többen iratkoznak be egyetemre.

A közoktatásban a férfi tanárok aránya nem éri el a húsz százalékot Fotó: Havran Zoltán

Sokan meg sem állnak a diplománál: doktori képzésben jelenleg kilencezren tanulnak, ami az összes hallgatóhoz mérten ugyan csekély szám, de 9,3 százalékkal magasabb, mint a korábbi tanévben mért adat.

támogatórendszerek

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszernek olyan ösztönzőket kell biztosítania, amelyek segítik az iskolarendszerben töltött idő növelését, hatékonyságának javítását. Ezt célozza többek közt az óvodáztatás kiterjesztése (már hároméves kortól kötelező beíratni a gyereket), az iskolai lemorzsolódást fékező, korai jelző- és támogatórendszer felállítása vagy a szintén a lemorzsolódást megelőző pedagógiai szakmai szolgáltatás fejlesztése.

A tapasztalatok alapján az iskolák maguk is egyre intenzívebben keresik azokat a támogatási formákat, amik a leszakadók rendszerben tartását szolgálják – húzta alá a kormánypárti politikus, hozzátéve: az említett jelzőrendszer adatai szerint 2017-ben 10,85 százalék volt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, a következő tanévben viszont már csak 8,8 százalék, 2020-ban pedig mindössze 6,8 százalék.

Rétvári már nem említi, de az idén tovább javult ez a mutató is: a most zárult tanév első félévében csak a diákok 6,3 százaléka igényelt extra segítséget a tanulmányaihoz.

Mint arról korábban írtunk, a diákok tanulmányi eredményein a kihívásokkal teli digitális oktatás sem rontott: a félévi bizonyítványok tanúsága szerint töretlenül csökken a bukások száma, és tavaly ilyenkorhoz képest felére esett vissza azok száma, akiknek több mint egy érdemjegyet romlott az átlaguk.

Kevesebb a túlkoros

Az OH kimutatásai jelzik: évről évre kevesebb szülő kérvényez egyéni munkarendet a gyermekének, emellett visszaszorulóban van a túlkoros általános iskolások száma is. Jelenleg 540 olyan diák van, aki elmúlt 16 éves, de még nem jutott el a nyolc osztály befejezéséig. Összehasonlításképp: 2019-ben ők háromszor ennyien voltak. Javulóban van továbbá a tanár-diák arány is, ami szintén nem elhanyagolható az iskolai előrehaladás szempontjából. A KSH szerint az óvodákban és az általános iskolákban is csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma.

Beszámoltunk arról is, hogy 2018-ban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal jóvoltából külön kompetenciamérést vezettek be a szakképzésben, aminek eredménye alapján speciális egyéni vagy csoportos fejlesztést kapnak a lemaradók. Ne feledjük továbbá a szakképzésben tavaly bevezetett ösztöndíjrendszert sem. A havi nyolc- és tizenötezer forintos juttatás nemcsak a felvételihez hozta meg a diákok kedvét (a szakmaszerzés az utóbbi két felvételin többeket vonzott, mint a gimnázium), de úgy tűnik, a fix bevétel kellő motivációt ad a bent maradáshoz és a tanuláshoz is. Főleg, hogy a képzés második, gyakorlati felében 25-26 ezer, sőt akár százezer forintra is emelkedhet a diákok fizetése, a végső szakvizsga sikerét pedig 150–300 ezres pályakezdési támogatással honorálja a kormány.