Jobboldali és migrációkritikus a közép-európaiak többsége

Lezárult a regisztrációs időszak a májusi EP-választásokra, az egyik legfrissebb mandátumbecslés szerint a Fidesz—KDNP tizennégy képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe, s ezzel az eddigi legjobb eredményét ismételhetné meg. A lapunk által megkérdezett elemzők úgy vélték, hogy egy rossz ellenzéki szereplést követően az őszi önkormányzati választásokon jelentősen csökkenne a kormányváltást akaró választók voksolási kedve.

MN_alap

Ha pedig bármelyik szereplő részéről meglepetés születik – akár pozitív, akár negatív irányba –, az a már most megkötött megállapodásokat is újragondolhatóvá teszi az önkormányzati választáson – mutatott rá az elemző.

– Amikor a magyar emberek politikailag aktív részében kormányváltó hangulat volt – 2004 és 2009 erre tökéletes példa –, akkor vagy az EP-választások előtt vagy azok után kormányváltásra is sor került – fogalmazott lapunknak adott értékelésében Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Mint mondta, 2004-ben a választások után Medgyessy Péter körül fogyott el a levegő, 2009 tavaszán pedig Gyurcsány Ferenc bukása jelezte előre, hogy az akkori balliberális kormánypártok és politikai erők nem sok jóra számíthatnak az EP-választásokon. – Nem kormány-, hanem ellenzékváltó hangulat kezdett kialakulni 2014-ben, s ez azóta inkább erősödött, mintsem gyengült.

Bokros Lajos expénzügyminiszter pártjának napokban történt megszűnése pedig előrevetíti, hogy május 26-án sem számíthatnak sok jóra a jelenlegi ellenzéki formációk vezetői.

Kormányváltó hangulat ugyanis nincs, a másik térfélen zajló, elsősorban az önkormányzati választásokra koncentráló pártok közötti acsarkodás pedig az EP-választások utáni új politikai helyzetben folytatódni fog – fejtette ki a politológus, aki szerint éppen ezért nagy hiba előre alkudozni az őszi együttműködésről.

Jobbra tarts

Egyértelműen migrációkritikus állásponton van a közép-európai országokban élők többsége, és a régió lakosainak nagyobb része jobboldaliként és konzervatívként, semmint baloldaliként határozza meg magát – de­rül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára 12 közép-európai országban készített közvélemény-kutatásából.

A felmérés szerint a régió 113 millió fős teljes felnőtt népességből hozzávetőleg 68 millióan kritikusak a bevándorlással szemben, s mindössze harmadannyian, 24 millióan pártolják a migrációt. A legkevésbé a V4-országok válaszadói szeretnének kevert népességű országban élni.

A felmérés tanúsága szerint a migrációkritikusság egy olyan közös közép-európai attitűd, ami jelen van a német ajkú országok, a V4-ek lakosai, illetve a balkáni országok társadalmában is, minden vizsgált területi egységben a bevándorlással kapcsolatban kritikusak voltak túlnyomó többségben.

Ennek megfelelően a régió lakosai a leghatározottabban a bevándorláshoz való viszonyukat illetően tudták besorolni magukat, hiszen egy skálán, amelynek első pontja a migrációpártiságot, a tízes pedig a migrációkritikus álláspontot jelölte, átlagban 7,6-del jellemezték világnézetüket a közép-európai választópolgárok.

A hagyományos bal- és jobboldaliságot mérő spektrumon 6,2-nél, a liberális-konzervatív skálán pedig 5,7-nél helyezték el magukat a régió szavazói. Közép-Európában a leginkább jobboldali és konzervatív társadalom is a magyar – 6,9-es és 6,5-es átlagokkal. Migrációkritikusságban viszont a csehek minimálisan, de még határozottabbak: 9,2-es átlagukkal egy tizeddel közelebb helyezkednek el a tisztán migrációkritikus állásponthoz, mint a magyarok.

A felmérés szerint összességében azt is elmondható, hogy nincs olyan közép-európai ország, ahol inkább baloldali lenne a társadalom. A liberális-konzervatív megosztottság valamivel jobban megosztja a régiót, de még így is egyértelműen a konzervatív irányba dől el a mérleg nyelve. Bulgária és Horvátország esetében vannak csak kis többségben a liberálisok, de ezen szavak jelentése nem mindenhol azonos.