Karácsony tervszerűen üldözi az autósokat

Karácsony Gergely főpolgármester már a megválasztása előtti hónapokban arról beszélt, hogy ki kell szorítani az autósokat Budapestről. Terve 2020 áprilisában öltött formát, és a járvány miatt kapott veszélyhelyzeti felhatalmazásával el is kezdte azt megvalósítani. 2021 nyarától lesz igazán rossz az autósok helyzete, ekkor a forgalmirend-változások mellett több, komoly felújítási munkálat fogja tovább növelni a forgalmi káoszt.

Fotó: BachPekaryMate

Nem sokkal később programjában már megemlítette, hogy Stockholm példáját követve behajtási díjat vezetnének be a belső kerületekben, emellett pedig arról is szó volt, hogy „a dízeljárművek használatának visszaszorítására pozitív és negatív ösztönzőket” alkalmaznának. Ám gyorsan igyekezett leszögezni egy, az Azonnali.hu-nak ebben az időben adott interjúban, hogy „nem az a cél, hogy az autósokat szívassuk”. Erre a kijelentésére azonban rácáfolt az élet.

Karácsony már a megválasztása után néhány nappal az Index.hu-nak egy videóinterjúban nyilatkozva kijelentette, hogy „bizonyos utcákat egyirányosítunk vagy csökkentjük a forgalmat”. Ezt a főpolgármester által hangoztatott elvet követte a gyurcsányista Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere is, amikor 2020 augusztusában új forgalmi rendet léptetett életbe Belső-Erzsébetvárosban. A türelmi idő letelte után kitört a káosz: naponta többtucatnyi autóst, motorost büntettek meg, akik nem vették észre a forgalmirend-változást. Egy-egy szakaszon megfordították az egyirányú utcákban a kötelező haladási irányt, hogy így csökkentsék az átmenő forgalmat. A trolik viszont továbbra is behajthattak az ellenkező irányból, ami sokakat megzavart. Az önkormányzati rendészek pedig szigorúan büntetnek – írta akkor a Híradó.hu a helyzetről, hozzátéve, hogy sokan pénzbeszedésként értékelték a történteket. Az ehhez hasonló esetek egyébként arra is rávilágítanak, hogy üres lózung csupán Karácsony azon sokszor ismételgetett mondata, amellyel többször is megígérte, hogy „a lehető legszélesebb társadalmi vita fogja megelőzni a szabályváltozást”.

– A jelenleg is nagy területen lévő forgalomcsillapított zónákat szeretnénk kiterjeszteni a most még túlzsúfolt lakóövezetekre, a sebességcsökkentés ott történhet majd, ahol ez indokolt – közölte Karácsony 2020 áprilisában. Ekkor már lényegében hónapok óta az autós közlekedés ellen ágált a főpolgármester, mind nagyobb vitát generálva ezzel a nyilvánosságban. A megszaporodott támadásokat egy kommunikációs trükkel igyekezett elterelni személye felől: az ATV-nek adott interjújában arról beszélt, hogy édesapja egy közlekedési balesetben hunyt el, és ő maga is emiatt volt képtelen megszerezni a jogosítványt.

Kierőszakolt biciklisávok

– Nem, nem hozok statáriális döntéseket, nem élek vissza a veszélyhelyzet miatti felhatalmazással, az nem az én műfajom – írta a veszélyhelyzet kihirdetése után nem sokkal Karácsony egy 2020. április 29-i Facebook-posztban, amely vélhetően azért született, mert az előző éjszaka előzetes bejelentés nélkül elkezdték felfesteni a nagykörúti bringasávokat, ezzel később megbénítva a közlekedést a környéken. A főpolgármester bejegyzésében célként jelölte meg, hogy az akkor meglévő budapesti forgalomcsillapított területek méretét megnöveljék, és úgy fogalmazott, hogy a járvány miatt megnövekedett igényekre reagálva figyelni kell a biciklis és a gyalogos közlekedés iránt megnövekedett igényekre.

A poszt tulajdonképpen a kommunikációs előkészítése volt annak a stratégiai anyagnak, amely néhány nappal korábban került a Fővárosi Közgyűlés elé, és amelynek szövege szerint az „előterjesztés célja, hogy – a főpolgármester Budapest Mindenkié programjával és a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott budapesti mobilitási tervvel összhangban – javaslatot tegyen egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv, intézkedéscsomag kidolgozására”.

A tervben arról írnak, hogy „a teljes városra érvényes, csökkentett sebességű zónák” jöhetnek létre. „A fő- és gyűjtőút-hálózati szerepkört betöltő útvonalak esetében általánosan az 50 km/h, a mellékúthálózat esetében a 30 km/h, a lakópihenő övezetekben 20 km/h maximális sebesség alkalmazásával csökkenthető a közúti balesetek gyakorisága és kimenetelük súlyossága” – fogalmaznak az előterjesztésben Karácsonyék. A sebességkorlátozások mellett számos egyéb eszközt említenek az autósok elrémisztésére: ilyenek a forgalomkorlátozott övezetek (csak a területen élők hajthatnak be), a közterületek forgalomtechnikai kialakításának módosítása (egyirányú utcák vagy hurokirányban járható utcák kialakítása, az átmenő forgalom által menekülőútként való használat megakadályozása). További ilyen eszközök a szűkebb forgalmi sávok, a járdaszintre emelt gyalogos-átkelőhelyek, a biciklisekkel közösen használt útfelületek vagy a jelzőlámpás kapacitásszabályozás. Illetve ilyen, az autósok ellehetetlenítésére használt eszköz még „a belvárosba tartó közúti forgalom lehetőségeinek szűkítése (általános forgalom- és sebességcsökkentés, a parkolásszabályozás), valamint ezzel egyidejűleg szükséges a belvárosba vezető nagy sugárutak keresztmetszetének átalakítása, a felesleges, túlméretezett közúti kapacitások csökkentése, a közösségi közlekedés előnyben részesítésével (buszsávok kialakítása). – Az érdemi intézkedések megvalósítására legkorábban 2021-től nyílik lehetőség” – olvasható az előterjesztésben.

Karácsony tervében mintaprojektek is szerepelnek, a teljesség igénye nélkül íme néhány a tervezetből: II. kerület: lakóövezeti utcák sebességcsökkentése; V. kerület: lakóterületeket terhelő átmenő forgalom szabályozása védett övezet kialakításával; VII. kerület: Belső-Erzsébetváros átfogó forgalomcsillapítása; IX. kerület: Belső-Ferencváros átfogó forgalomcsillapítása; XII. kerület: a közlekedési felület újraosztása egyes fővárosi kezelésű útszakaszokon; XIII. kerület: az átmenő közúti forgalom szabályozása Újlipótvárosban; fővárosi önkormányzat: a pesti alsó rakpart időszakos gyalogos megnyitása; fővárosi önkormányzat: kiválasztott gyalogátkelőhelyek átépítése.

Ami tovább ronthat a helyzeten: egyszerre elkezdett felújítások

Forgalmi káoszba torkollhat a Lánchíd-felújítás végsőkig elhúzott megkezdése, mivel Karácsony Gergely több olyan intézkedést hozott, illetve jelentett be, amelyek a főváros több pontján is lebéníthatják az autós közlekedést. Amellett, hogy a híd mintegy másfél éves lezárása okoz majd kényelmetlenséget a budapesti közlekedésben, két másik nagyobb beruházás építési munkálatai is megkezdődnek. A Blaha Lujza tér, valamint a pesti rakpart renoválásával további útszakaszokat zárnak le, ami a főváros előbbiekben említett sebesség- és forgalomkorlátozó intézkedéseivel együtt azt jelentheti, hogy szinte lehetetlen lesz autóval közlekedni a városban.

Ironikus, hogy a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) szolgálati közleményében is elismerik, hogy amiről Karácsony korábban azt hangoztatta, hogy a forgalomcsillapításban hoz látványos eredményeket, az valójában forgalomelterelő kényszerintézkedés. Ugyanis amíg Karácsony 2020 nyarán a forgalomcsillapítási mintaprojektjük részeként beszélt arról, hogy új buszsávokat alakítanak ki a Baross utcában és a Hegyalja úton, addig a BKK már arról tájékoztatott a minap, hogy a Lánchíd lezárása miatt változik a forgalom a Hegyalja úton, és jön létre egybefüggő buszsáv a BAH-csomópont és a Döbrentei tér között az Erzsébet híd irányába. Karácsony tavalyi bejelentését követően a szaksajtó – például az Alapjárat.hu – azonnal rávilágított, hogy a tervezett új buszsávok felfestésével az eddig kétszer két sávos út egyszer egy sávosra szűkül, vagyis ugyanakkora autóforgalomnak feleannyi helyen kell majd átcsordogálnia.

Tehát forgalomcsillapítás terén nemhogy javult volna a helyzet Karácsony hivatali ideje alatt, hanem markánsan rosszabbodott. Még a baloldali városvezetés csak általánosságokat tartalmazó – láthatóan óvatoskodva megfogalmazott – Restart Budapest program tavalyi elképzeléseihez képest is szembetűnő, hogy semmi lényegi előrelépés nem történt, például „a városi terek használatának újragondolása” vagy „a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés vonzóvá tétele”, vagy akár „a biztonságos, élhető környezet megteremtése” terén. Utóbbi és a kijózanító valóság közti kontrasztot az is jól érzékelteti, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az év elején háromezer zöld kuka leszerelését jelentette be megtakarító intézkedésként. Mindezek fényében az már pusztán érdekesség: a valós forgalomcsillapítást eredményező beruházásokat – mint amilyen például a belvárosi közlekedésről jelentős terhelést elvonó Galvani híd – folyamatosan bírálta a főpolgármester és köre.