– A magyar kormány talán az egyetlen a világon, amely a válságban nem támogatja az önkormányzatokat, hanem megsarcolja őket – írta a főpolgármester a Facebookon. Valóban ezt teszik?
– Nézzük a tényeket: a Fidesz 2010-ben vette át a kormányzást, és ugyanebben az évben lett főpolgármester Tarlós István. Ekkor az ország állapotánál talán csak a baloldaltól megörökölt Városháza helyzete volt rosszabb. A 4-es metró csak nyeli a pénzt, de sosem készül el, a városvezetés könyékig a nokiásdobozokban, a város a szakadék szélén, nyakig adósságban. A kormány 375 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a fővárostól. A kormány 2010 és 2020 között 1200 milliárd forinttal támogatta Budapest közlekedését, és kétezermilliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, amelyek eredményeként még a kormányunkkal amúgy igen kritikus Economist is azt írhatta 2019 őszén, hogy Budapest a legélhetőbb kelet-közép-európai világváros.
– A mostani helyzetben a járványra hivatkozva sem véreztetik ki a fővárost? Mert Karácsony Gergely erre utalt.
– A koronavírus-járvány kétezermilliárd forintos lyukat ütött Magyarország költségvetésén. Csak közös teherviseléssel tudunk kilábalni ebből a helyzetből, így egy kényszerű újratervezés zajlik a családokban, a cégeknél, az önkormányzatoknál és a kormányban is. Most mindenkinek részt kell vállalni a közös munkában. Ugyanakkor ebben az évben is 93 milliárd forintot kapnak működésre és fejlesztésekre a kormánytól a fővárosi önkormányzatok.
– Kérdés, hogy – figyelembe véve a főváros lélekszámát és gazdasági súlyát – az említett kétezermilliárdhoz viszonyítva arányos-e az az áldozatvállalás, amelyet Budapesttől kérnek.
– Aránytalan, de Budapest javára! Budapest kivételes kedvezményben részesül. A magyar önkormányzati finanszírozásban van egy szolidaritási, igazságossági elem, amelyet a parlament foglalt törvénybe. A gazdag, nagy adóerős önkormányzatok szolidaritási hozzájárulást fizetnek a szegényebb települések javára. Ennek összegét egy mindenkire egységesen vonatkozó matematikai képlet határozza meg, és 135 város fizet be a költségvetésbe ilyen címen. Közülük egyetlenegy van, amely nem a képlet alapján rá eső teljes összeget fizeti meg, hanem kedvezményt kap: Budapest. A főváros a rá eső összegnek csak a 85 százalékát fizeti meg jövőre, idén még kevesebbet. Ez pozitív diszkrimináció, amit szintén szeretni szokott a baloldal. Bízunk a támogatásban.
– Karácsony Gergely váratlanul bejelentette a Lánchíd felújításának elhalasztását. Mi lesz a beruházás sorsa? Veszélyes a hídon való közlekedés?
– A Lánchíd nemzeti kincs és egy fontos átkelőpont a város közepén. Gazdája a fővárosi önkormányzat. Ő kezeli a hidat, neki kell felújítania, garantálnia biztonságát. Nem tudjuk, mi történik a felújítás kapcsán, a budapestiekhez hasonlóan csak kérdéseink vannak, de a Városháza nem ad információt. Mi ettől függetlenül készek vagyunk hatmilliárd forinttal támogatni a hídfelújítást, ezt kérte Tarlós István, ezt tartjuk Karácsony Gergelynek is. A budapestiek a főpolgármestert bízták meg történelmi hidunk felújításával, megóvásával, neki kell cselekednie.
– Ön mégis levélben fordult hozzá. Miért?
– A társfinanszírozó kormány nevében tájékoztatást kértem tisztelettel a főpolgármester úrtól. Ellentmondásos helyzet alakult ki. Fél éve ő maga mondta el a budapesti közgyűlésben, számos interjúban és a közösségi médiában, hogy a Lánchíd nagyon rossz állapotban van, azonnal fel kell újítani. Nekünk személyesen ő adott át egy nagyon komoly mérnöki szakvéleményt, állításai alátámasztására. A Karácsony-féle szakvélemény meggyőző volt. Határozott megállapításai: a híd felújítása nem halasztható, a halasztás drasztikusan drágítaná a munkát, az acélszerkezet teherbírása kimerül. Annál nagyobb meglepetéssel láttuk egy újabb főpolgármesteri Facebook-bejegyzésben, hogy a Városháza indoklás nélkül, bizonytalan időre elhalasztja a hídfelújítást.
– Kapott választ, tájékoztatást?
– Egy hete nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre. A hét elején felhívtam a főpolgármestert, mondtam, hogy szeretnénk segíteni a megoldást, üljünk le, egyeztessünk. Ezzel egyetértett, de még nem tudott időt szakítani a találkozóra. Várunk türelemmel, bár a Városháza saját szakvéleménye azt is leszögezte, hogy minden nappal csak drágul a munka, minden nap késlekedés súlyos pénzébe kerül a budapestieknek. Legkésőbb június 9-én, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában létrejön a párbeszéd, mi állunk rendelkezésre továbbra is. Rajtam nem múlik, nekem a Lánchíd személyes ügy – ha nem épült volna föl, nem beszélgethetnék önnel.
– Miért nem?
– A Lánchíd és az Óbudai Hajógyár építéséhez Pestre jött egy skót mérnökcsapat. Az egyik baptista skót atyafi magával hozta két unokahúgát, lássanak világot. A pesti reformátusoknál egy ifjú lelkész, bizonyos Török Pál, udvarolni kezdett az egyik kisasszonynak. Megházasodtak, és ők az én szépszüleim. Anyai nagyszüleim dédszülei. Ha nincs a Budapest-gondolat, nem épül a Lánchíd és a skótok nem jönnek Pestre. Akkor Török Pál nem tud udvarolni, és ez a genetikai kombináció nem állt volna elő, én nem születek meg. Az életemet köszönhetem a városnak, sosem fogok tudni eleget dolgozni az építésén, hogy megháláljam. Amikor pedig garasoskodom a kivitelezőkkel, mindig mondom, ne csodálkozzanak – mégiscsak skót vér is folyik az ereimben.
A főváros fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a kormány minden támogatást megad a Lánchíd felújításához
Fotó: Kurucz Árpád
– A Városháza szerint a járvány és a kormány miatt nincs pénzük a felújításra. Ön hogy látja, mi az igazság?
– Tarlós István úgy adta át a munkát, hogy minden kiviteli terv és építési engedély megvolt a beruházáshoz. Az anyagi fedezetet is biztosította. A fővárosi költségvetésben elkülönített 17,3 milliárd forintot erre a célra és kért hatmilliárd forintnyi támogatást a kormánytól. Az előző főpolgármester megindította a közbeszerzési eljárást is, és szeptemberben be is érkeztek az ajánlatok, amelyek túl magasak voltak. Tarlós István világossá tette, hogy nem fogadja el a túlárazott ajánlatokat, és rendkívüli árfelülvizsgálatot fog elrendelni. Ekkor viszont a budapestiek demokratikus döntése következtében a város irányítását – így a lánchidas munkát is – átvette Karácsony Gergely. Ezután a tervezett árfelülvizsgálat elmaradt, a kiírt közbeszerzésen nem tartottak nyílt licitet, tárgyalást az ajánlattevőkkel, nem módosították a műszaki tartalmat – ez mind csökkentette volna az árakat. Végül a közbeszerzést eredménytelenül lezárták, újat nem írtak ki. Ez azért is kár, mert ha elindult volna az eljárás, akkor a járvány miatt olcsóbban lehetett volna végrehajtani a beruházást, hiszen a gazdaság visszaesése miatt biztosan kedvezőbb ajánlatok érkeztek volna a cégektől, amelyeknek ilyenkor kevesebb munkájuk van.
– Nagy port vert föl a biciklisávok felfestése az Üllői úton és a körúton. Mi erről az álláspontjuk?
– A fővárosi közlekedés szervezése az önkormányzat joga, a kormány ne avatkozzon bele.
– Azért csak van véleménye a kérdésről.
– A Városházával vannak vitáink. Ez természetes. Egy házasságban is vannak viták, hogy ne lennének egy politikai együttműködésben. Az a vita, amely tárgyszerű és a megoldáskeresésről szól, a budapestiek javára válik, mert segít megtalálni a legjobb megoldást. Mi pedig az együttműködést és a megoldásokat keressük Budapesten is. De fontos tudatosítani: demokráciában a kormánynak nem dolga számonkérni, felelősségre vonni az önkormányzatokat. Ezért én mindig óvatosan mondok véleményt tisztán önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésekben. Minden ilyen az ő lehetőségük és az ő felelősségük. Annyiban egyetértünk a főpolgármesterrel, hogy érdemes lenne új egyensúlyt találni az egyéni autós közlekedés, a közösségi közlekedés, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés arányaiban.
– Ez meglehetősen általános kijelentés. Mit gondol a konkrét esetek kapcsán?
– Nagyon fontos, hogy fejezzük be az autósok üldözését Budapesten! Autóval közlekedni nem deviancia. Sok embernek és családnak a munkába járáshoz, a munkavégzéshez és a családi élet megszervezéséhez elengedhetetlen az autózás. A járványhelyzet miatt az emberek érthető aggodalomból egy darabig kerülik a közösségi közlekedést. Az egyéni autós közlekedés aránya megnő. Józan ésszel belátható: ha a város legforgalmasabb pontjain sávlezárással szűkítjük az autós forgalom keresztmetszetét és sebességkorlátozással lassítjuk a forgalmat, megnő a dugó. Ez nagyobb környezetszennyezést okoz, a megnövekedett kipufogógáz-mennyiség rossz az autók mellett tekerő kerékpárosoknak és a járdán sétáló gyalogosnak is.
– Említette a főpolgármester hirtelen jött felvetését, miszerint Budapesten csökkentené a sebességhatárokat. Erről mit gondol?
– Meglepetésszerűen került elő ez a kérdés. Civil és szakmai szervezetek is jelezték, hogy nem volt megfelelő egyeztetés a sebességkorlátozással kapcsolatban. Mi még várjuk a megfelelő hatástanulmányokat és a nemzetközi példák alapos kiértékelését a fővárostól. Ezután tudjuk kialakítani az álláspontunkat.
– Szerdán programot hirdettek a rozsdaövezetek rehabilitációjára. Mi ennek a lényege?
– A kormány a Városi otthonteremtési program megalkotására tett javaslatot az Országgyűlésnek. Lényege: a városi önkormányzatokkal közösen kijelölendő rozsdaövezeti területeken egyszerűbb, gyorsabb lesz építkezni mindenkinek, és az itt épülő új lakások megvásárlása olcsóbb lesz, mert az áfa 27-ről öt százalékra csökken, és mert a lakásépítéshez olcsó hitelt biztosít a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja.
– Mit szeretnének elérni az intézkedéssel?
– Három cél elérését segíti a kormányzati intézkedés. Olcsóbb, megfizethető árú lakások épülnek a városokban. A gazdaság újraindításának részeként munkahelyeket őrzünk meg és teremtünk az építőiparban. Végül a lepusztult rozsdaövezetek megújulnak, bekapcsoljuk azokat a városok életébe.
– Sokan feltehetőleg nem biztosak benne, mik ezek a területek. Mi számít rozsdaövezetnek?
– Rozsdaövezetnek olyan, a belváros és a külső kerületek között fekvő területeket nevezünk, ahol egykor ipari, közlekedési létesítmények, gyárak vagy járműjavítók, nagy raktárak voltak, amelyek már évtizedek óta nem működnek. A területek pusztulásnak indultak, miközben a városon belüli elhelyezkedésük kifejezetten jó, átmeneti zónát képeznek a külváros és a belváros között, megfelelő közlekedési kapcsolataik vannak. Azt javasoljuk, hogy ne problémaként, hanem lehetőségként tekintsünk ezekre a rozsdaövezetekre. Ez Budapest aranytartaléka, és nagy lehetőséget jelentenek lakások, irodák, közintézmények vagy parkok létesítésére. A programmal a kormány segíti a városépítés folytatását Budapesten és szerte Magyarországon.
