Nemcsak a középiskolások utazhatnak ingyenes nyelvi kurzusokra a következő tanévtől, lapunk információi szerint az intézkedést a felsőoktatás egyes területeire is kiterjesztenék, sőt a pedagógusok is élhetnének a külföldi utazások lehetőségével. Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelő beszédében jelentette be, hogy a 2020/21-es tanévtől minden 9. és 11. évfolyamos tanuló a kormány költségén vehet részt külföldi nyelvtanfolyamon. Az már a bejelentéskor kiderült, hogy az intézkedés nem önmagában áll, hanem egy átfogó nyelvoktatási stratégia része.
– A minisztérium dolgozik az idegennyelv-tudás fejlesztéséről szóló további intézkedéseken. A javaslatok közül kiemelhető, hogy a középiskolások külföldi tanulmányútjaiba, illetve a hazai továbbképzésekbe várhatóan apedagógusok és a nyelvi szakokon a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók is bekapcsolódhatnának – közölte a reform további elemeit firtató kérdésünkre tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Hogy a hallgatók és a tanárok mikortól, milyen feltételekkel utazhatnának, azt még most dolgozzák ki, egyelőre annyit tudni, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok utaztatása 140 ezer főt érint, és 90 milliárd forintos költséget jelent az államnak. A tanulók a kurzus ideje alatt családoknál laknának, a résztvevőknek sem az ellátásért, sem az útiköltségért nem kell majd fizetniük.
A középiskolások és a főiskolások, egyetemisták egy része állami költségen juthat el például Londonba
Fotó: 123RF
A kormány a nyelvtudás javításában az ország versenyképességének kulcsát látja, nem véletlen, hogy már tavaly felkérte a minisztériumokat konkrét intézkedések kidolgozására. A tervek között szerepel például az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése, a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, sőt a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is. Ugyanezt a célt szolgálja az ingyenes nyelvvizsgázás lehetősége is: tavaly óta a kormány minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti a sikeres középfokú nyelvvizsga díját.
Némi javulás már most is látható, hisz tavaly négyezerrel többen tettek nyelvvizsgát, mint a megelőző esztendőben, Kásler Miklós miniszter pedig nemrég arról beszélt: 2017-ben Magyarországon az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet a saját bevallása szerint, míg tíz évvel korábban ez az arány mindössze 25 százalék volt.
A felsőoktatásban jelenleg a diploma megszerzésének feltétele a középfokú nyelvvizsga, de minden évben több ezren vannak, akik ennek hiánya miatt nem tudják átvenni a bizonyítványukat. Hogy ez a probléma szintén megoldódjon, 2020-tól a jelentkezőknek már a felvételikor megfelelő nyelvtudásúnak kell lenniük. A terv sok kritikát kapott, mondván, a döntés nyomán jelentősen csökkenhet a főiskolákra, egyetemekre bejutó hallgatók létszáma. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az idegen nyelvből tett sikeres emelt szintű érettségi vizsga hatvan százalék fölötti teljesítménynél középfokú (B2-es), negyven százalék fölött pedig alapfokú (B1-es) komplex, államilag elismert nyelvvizsgának felel meg.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikája szerint egyébként tavaly összesen 120 ezren nyelvvizsgáztak. A legtöbben angolból (csaknem 90 ezren), németből (22 ezren) és eszperantóból (kétezren) mérették meg magukat. A vizsgák elsöprő többsége (97 ezer) középszintű volt. A korosztályi bontásból pedig az derült ki: főleg a 14–19 évesek vizsgáztak, de csaknem másfél ezren még ötvenen túl is nekivágtak.
