Magyarország az élen: egy protokoll segítségével előre jelezhetők a járványok

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet.

Molekuláris biológiai módszerekkel elemzik a kórokozók terjesztéséért felelős szervezeteket Fotó: Kurucz Árpád

A klímaváltozás mellett az urbanizáció és a globalizáció is kedvezően hat a kórokozók túlélésére és a terjesztésükért felelős fajok elterjedésére. Az újonnan felbukkanó betegségek problémája alapvetően ökológiai jelenség, de gyakorlati szempontból ma már minden ország számára nemzetbiztonsági veszélyt jelent – főleg a technológiailag fejlett nagyvárosok lakosaira.

Mivel nem tudjuk megállítani vagy visszafordítani a jelenséget, létfontosságú, hogy felkészüljünk a jelentősebb hatásaira

és kidolgozzuk a megfelelő védekezési stratégiát. Ennek egyik útja az ökológiai alapokon történő védelmi stratégiák kidolgozása. Az Ökológiai Kutatóközpont elsőként alkalmazza a DAMA (dokumentál, felmér, ellenőriz, cselekszik) protokollt a gyakorlatban.

Molekuláris biológiai módszerekkel elemzik a kórokozók terjesztéséért felelős szervezeteket
Fotó: Kurucz Árpád

Ennek lényege, hogy célzottan, önkéntes résztvevők bevonásával dokumentálják, molekuláris biológiai módszerekkel elemzik és feltérképezik a járványtani és ökológiai szempontból kiemelt kórokozók terjesztéséért felelős szervezetek és gerinces gazdáik hazai megjelenését.

Meghatározzák túlélésüket és betegítőképességüket a modern kor embere által teremtett környezeti feltételek között. – Daniel R. Brooks amerikai professzor felvetése nyomán – a kutató az utóbbi tíz évet döntően hazánkban töltötte –

nemzetközi szakértőcsapat dolgozta ki a koncepciót.

A protokoll ajánlásai alapján kisebb térségek – például a Margit-sziget sünpopulációjának – feltérképezése is megtörtént, de egy egész országot ez alapján még nem monitoroztak – nyilatkozta Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A csípőszúnyogok humán- és állategészségügyi szempontból a legfontosabb kórokozóterjesztő szervezetek. Évente közel egymillió ember halálát okozzák – elsősorban a trópusi területeken, de az utóbbi években az európai kontinensen is számolnunk kell velük. A kereskedelem globálissá válása miatt számos idegenhonos csípőszúnyogfaj került be Európába, amelyek potenciá­lisan sokkal veszélyesebb kórokozók terjesztésére is képesek, mint az euró­pai fajok.

Hazánkban az utóbbi tíz évben három idegenhonos csípőszúnyogfajt (az ázsiai tigrisszúnyogot, az ­ázsiai bozótszúnyogot és a koreai szúnyogot) mutatták ki. A másik kitüntetett csoport a kullancsoké. A méltán hírhedt vérszívó

több tucat vírust, baktériumot és egysejtű parazitát terjeszt,

amelyek közül hazánkban is jól ismert a kullancsencephalitis vírus, a Lyme-kórt terjesztő baktériumok. A vándormadarak segítségével Afrikából vagy Dél-Európából minden évben jelentős számban érkeznek hozzánk nem őshonos kullancsfajok.

A tavaly decemberben az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat elnökéhez eljuttatott protokoll alapján Földvári Gábor szerint elvileg valamennyi állatról emberre terjedő fontosabb kórokozót azonosíthatunk, követhetjük terjedését. A protokoll tehát túllép a kullancsok és a szúnyogok, illetve az általuk terjesztett kórokozók állandó figyelésén.

A kutatók a városi járványtani gócpontokat, a klímaváltozás hatására a hazai faunában újonnan megjelenő invá­ziós fajokat és az általuk behurcolt betegségeket is követik. A hazai kutatók célja evolúciós-ökológiai szemléletű, a DAMA-protokollt sikeresen a gyakorlatba ültető nemzeti program megvalósítása, amely később nemzetközi kutatói hálózattá bővülhet. Így előre jelezhető bizonyos kórokozók felbukkanása és egy potenciá­lis járvány kitörése.