Maruzsa Zoltán: A válsághelyzetet mi nem megszorításokkal kezeljük

Ösztöndíjas helyek is várhatók az idei pótfelvételin például a pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében, ugyanakkor nem csak a pályakezdőket lehet megszólítani a pályára vonzás érdekében – mondta a lapunknak adott interjúban Maruzsa Zoltán. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a rendkívüli helyzetben is sikeresen zárult a tanév. Az új munkarend pedig nemhogy növelte volna a lemorzsolódást, a bukások számát, hanem inkább jelentősen csökkentette azokat.

2020.07.09. Budapest Maruzsa Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára Fotó Katona Vanda Magyar Nemzet Fotó: Katona Vanda

– Sosem kellett még ekkora feladattal szembenéznie a magyar köznevelésnek, mint idén. Hogyan értékeli a rendhagyó tanévet?

– Három nagyon fontos eredményt emelnék ki. Az egyik, hogy számos országtól eltérően úgy tudtunk átállni az új munkarendre, hogy egyetlen napot sem szünetelt az oktatás. Nagy eredmény továbbá, hogy a járványhelyzetben is meg tudtuk szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és a felsőoktatási felvételit, vagyis az iskolaváltáshoz és a munkába álláshoz szükséges kimeneti „mérések” nem maradtak el. A harmadik, hogy eredményesen le tudtuk zárni a tanévet anélkül, hogy változtatni kellett volna annak hosszán.

– Az érettségi vizsgák zökkenőmentes lebonyolítása igazi sikertörténet. Minimalizálták a fertőzésveszélyt, senki nem betegedett meg, nem léptek vissza a diákok. Az eredményeket befolyásolták a rendkívüli körülmények?

– Középszinten egyáltalán nincs eltérés a korábbi évekhez képest, annak ellenére, hogy más körülmények között kellett felkészülni, és csak írásbeli vizsgát szerveztünk. Az eredmények alapján sem előnyben, sem hátrányban nem voltak az idei érettségizők. Ez megnyugtató, hiszen a felsőoktatási felvételin nem csak az érettségiző korosztály vesz részt. Az idei 3,61-es tanulmányi átlag azt igazolja, hogy jól fel lehetett készülni a szokatlan helyzetben is. A fő tárgyakat, a magyar, matek, történelem hármasát vizsgálva az látszik, hogy hajszálnyival még javult is a teljesítmény a tavalyi számokhoz képest.

– Ősszel hogyan vizsgázhatnak azok a tanulók, akik most nem vettek részt az érettségin?

– Magas jelentkezőszámra számítunk, úgy tervezzük, hogy mindenki le fog tudni vizsgázni, aki most bármilyen okból nem tudott. Várhatóan jóval nagyobb számban lesznek előre hozott vizsgák, hisz ezeket most mintegy harmincezres nagyságrendben töröltük. Egyelőre nem látjuk, hogyan alakul a járványügyi helyzet, ezért a hagyományos vizsgákra készülünk. Ha változik a helyzet, van egy kipróbált modellünk, amihez nyúlni tudunk.

– A tanévkezdést is hagyományos üzemmódban tervezik. Mi az, amit a tantermen kívüli, a digitális munkarendből érdemes megtartani, miután visszaáll a normál iskolai élet?

– Az áthelyezett szombati munkanapokon például lehet szó tantermen kívüli, digitális munkarendről. Természetesen fontos, hogy a gyermekfelügyelet és a digitális tanuláshoz szükséges infrastruktúra mindenhol biztosított legyen. Újdonság lenne, ha megengednénk az intézményeknek, hogy az érettségizők számára a vizsga előtti két hétre tantermen kívüli, digitális munkarendet vezessenek be. Ezt nem rendelnénk el központilag, hanem az intézményvezetők kapnák meg a jogot, hogy döntsenek, élnek-e a lehetőséggel, de természetesen erről még szakmai egyeztetések kellenének. Kiemelném továbbá, hogy az elmúlt hónapok során bevezetett új módszerekből nagyon sokat profitáltak a tanárok és a diákok, számos újítás jelent meg, ezeket értelemszerűen a jövőben is használni fogják az iskolák. Rendkívül jó dolog, hogy a különböző platformok működtetése mindennapos, megszokott dologgá vált. Dolgozunk a KRÉTA-rendszer fejlesztésén is, hogy jövőre még jobban ki tudja szolgálni a használóit.

– A tanév utolsó heteire visszanyitották az iskolákat. Milyen munka folyt ezekben a napokban? Fel tudták zárkóztatni a lemaradókat?

– Június 2-át követően 30-35 ezer fős létszámmal jelentek meg a gyerekek az intézményekben. A tanévzárástól június 26-ig ez a szám 25 ezer főre csökkent, akkor már csak gyermekfelügyeletet biztosítottak az iskolák. Azok a diákok vettek részt személyes foglalkozásokon ebben az időszakban, akiknek például tanév közben nem volt elég jegyük ahhoz, hogy a tanárok le tudják zárni az évüket. Szerintem az intézmények értették ezt a célt, és jól hasznosították az utolsó heteket.

– Az otthon tanulás miatt nem nőtt a lemorzsolódás?

– Ellenkezőleg. Azt látjuk, hogy még csökkent is a bukási arány. Nem is kevéssel, 45 százalékkal. Ezt egyelőre ugyan csak a tankerületi iskolák körében tudjuk kijelenteni, statisztikailag azonban az állami iskolák köre elég jelentős ahhoz, hogy megalapozottnak tekinthessük az eredményt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy egyes intézményekben egyes tanulóknak ne lenne még az ősszel valami pótolnivalójuk.

– Nem került veszélybe a Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetése a járvány miatt?

– Év elejére már elkészültek a kerettantervi ajánlások, júniusra pedig a legtöbb iskola a helyi tantervét is megírta. Az új tankönyveken intenzív munka zajlott, összesen 61 kötetet kellett átdolgozni, de ezek is időben elkészültek. Nem látunk okot, ami miatt halasztani kellene a módosított tanterv bevezetését. Sőt szerintem egy esetleges halasztás jelenleg már nagyobb káoszt okozna, hiszen minden szükséges előkészület megtörtént. Az óraszámcsökkenés jelentős tehercsökkenést hoz mind a tanulóknak, mind a tanároknak. A változásokról egyébként további támogató videóanyagokat állítunk össze.

Az államtitkár szerint nem ördögtől való célhoz kötni a pluszjuttatásokat
Fotó: Katona Vanda

– Újdonság lesz, hogy sok helyen iskolaőrök kerülnek be az intézményekbe, ezáltal a tanulók életébe. Az egyházi és magániskolák viszont egyelőre kimaradnak ebből. Ennek mi az oka?

– Sokkal egységesebb módon valósítható meg az indulás, ha az intézkedést az állami iskolák körében indítjuk el, így le lehet szűrni a tapasztalatokat, nehézségeket. Ezek alapján láthatják majd az egyházi és a magánfenntartók, hogy jól működik-e, akarnak-e iskolaőröket fogadni. Azt várjuk ettől, hogy azokban az iskolákban is nyugodtabban folyhasson a tanítás, ahol eddig előfordult, hogy a pedagógusokat, diá­kokat verbálisan vagy akár fizikailag bántalmazták.

– Augusztus elején a megszokottnál tíz százalékkal több fizetést kapnak a pedagógusok, de nem az alapbérük emelkedett, hanem egy új pótlékot vezetnek be. Ez azonban a tanári érdekképviselet szerint félmegoldás, mert egy pótlék bármikor elvehető. Jogos a félelmük?

– Utoljára a baloldal kormányzása alatt, 2008–2009 folyamán vettek el bért a pedagógusoktól a 13. havi bérek kivezetésével. Azóta és azelőtt sem volt példa csökkentésre, sőt átfogó, átlagosan ötvenszázalékos pedagógus-béremelést hajtottunk végre. Ez a félelem tehát nem racionális, nem valós aggály, hogy könnyebben elvonható egy támogatás pusztán azért, mert az egy rendeletben megállapított pótlék. Kizárólag technikai okokból oldotta meg a kormány így ezt a kérdést. A vetítési alap törvényi szintű emelésével egyébként a pályakezdők rosszabbul jártak volna, hiszen ők most 18 százaléknyi pluszt könyvelhetnek el.

– A járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben bármilyen emelés nagy lépésnek számít, és nyilván üzenetértéke is van, hogy nem halasztották el az intézkedést.

– A kormány döntése értelmében nem került veszélybe ez a juttatás. A baloldallal ellentétben mi nem megszorításokkal kezeljük az ilyen válsághelyzeteket. A Pedagógusok Szakszervezete elnökségével néhány hete tárgyaltunk a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács ülésén. Egyes portálokon erről csak az jelent meg, hogy szerintük ez nem béremelés, de a valóságban ott elhangzott az is, hogy egyébként ennek is örülnek, sőt értékelik, hogy a nehéz költségvetési helyzet ellenére a kormány nem vonta vissza és nem is halasztotta el az emelést.

– Új elemként megjelenik az úgynevezett ösztönzési kereset kiegészítés is. Ez kinek jár és mivel lehet kiérdemelni?

– Jelentősen nő az intézményvezetői pótlék összege, ezenfelül évi legfeljebb 101 ezer forint odaítéléséről dönthetnek a munkáltatók. Ezt a pénzt az intézményvezetők, iskolaigazgatók kaphatják. Hogy mit kell érte tenni, azt részben jogszabály rögzíti, számítanak például a lemorzsolódási mutatószámok vagy a kompetenciamérés eredményei. Emellett a fenntartók az adott intézményre testre szabottan meghatározhatnak feladatot, javulást bármely statisztikai mutatóban. Ez iskolánként változó: míg valahol mondjuk a hiányzások számának csökkenése a cél, máshol épp a szakkörök, fakultációk számának a növelése. Nem ördögtől való, hogy a munkáltató célhoz köti a pluszjuttatások kifizetését, sőt ez kifejezetten ösztönzi a munkavégzést.

– A fizetések emelkedése remélhetőleg népszerűbbé teszi a pedagóguspályát. Szükség is van rá, hogy többen válasszák ezt a hivatást, hiszen a Nemzeti Pedagóguskar aggasztó képet fest a várható tanárhiányról. Mi a tervük az utánpótlás biztosítására?

– Több elemzést is készítettünk az utánpótlás helyzetéről, és az valóban látszik, hogy a következő években sokan vonulnak nyugdíjba. Kérdés, hogy a fiatalok közül mennyien állnak majd munkába. Eddig jellemzően évi tízezren jelentkeztek a felsőoktatásba pedagógusképzésre, és mintegy hatezren szereztek diplomát évente. Idén az általános eljárásban alacsonyabb lett a felvételizők száma, de a rendkívüli helyzetre való tekintettel szeretnénk a pótfelvételin több fiatalnak lehetőséget adni. Ezért várhatóan az idei pótfelvételin lehetnek állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek például a pedagógus szakokon.

– Mivel lehetne mérsékelni a pályaelhagyást?

– Ne felejtsük el, hogy több tízezer olyan kolléga van ma a munkaerőpia­con, aki pedagógusvégzettségű, csak más területen dolgozik. Nagyon fontos, hogy őket mennyire tudjuk megszólítani, illetve át- és visszacsábítani erre a pályára. Éppen ezért nem csak az egyetemről kilépő évfolyam létszámát érdemes figyelni. E tekintetben izgalmas és nem várt fejlemény, hogy bár a járvány idején csökken a munkahelyek száma, ez lehetőséget ad a pedagógus álláshelyek feltöltésére. A pedagógus-életpálya ugyanis kiszámítható, sőt éppen most emelünk a fizetéseken. Vagyis sokaknak jó alkalom nyílhat a váltásra. Ezenkívül abból a több mint hetvenezer diplomából, amit most a gazdaságvédelmi akcióterv részeként nyelvvizsga nélkül átvehetnek a fiatalok, majdnem tízezer a pedagógusi oklevél. Ebből a körből szintén számítunk új belépőkre.

– Végezetül ejtsünk néhány szót a jövő évi költségvetésről, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Elégedettek lehetünk-e a 2021-es büdzsé oktatási számaival?

– Nyolcvanmilliárd forint többlet jut idén az oktatásra, és ami fontos, hogy a költségvetés biztosítja a béremeléshez és a szakmai feladatokhoz szükséges többletet. A tárca, az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ is megkapja azt az összeget, amire szükség van, nincs érdemi elvonás, pedig az idei év helyzete miatt akár ez is megtörténhetett volna. Azt mondhatom tehát, hogy a köznevelés jövő évi működésének anyagi felvételei teljes mértékben biztosítottak, minden szükséges támogatást megkapunk.