Milliárdos dróntámogatás Brüsszelből: újabb gigantikus összeget kapott Ukrajna

Az Európai Bizottság ma újabb, 3,9 milliárd eurós (közel 1600 milliárd forintos) támogatási részletet folyósított Ukrajnának kifejezetten drónbeszerzésekre és hadiipari fejlesztésekre. A kifizetés az idén tavasszal jóváhagyott, döbbenetes méretű, 90 milliárd eurós uniós hitelkeret részét képezi. A kérdés ugyanakkor már nem az, hogy Ukrajna megkapja-e a fegyvereket, hanem az, hogy az Európai Unió mikor hajlandó szembenézni a realitásokkal, és a korlátlan hadi finanszírozás helyett mikor kezdi el követelni a transzparenciát és az európai adófizetők pénzével való felelős gazdálkodást?

Fotó: GEERT VANDEN WIJNGAERT Forrás: POOL

A hivatalos indoklás szerint a pénzeket az ukrán és az európai védelmi ipar integrációjára költik, a gyakorlatban azonban szinte lehetetlen nyomon követni, hogy a frontvonalon vagy a hátországban működő megannyi közvetítő és magáncég kezén hogyan porlad el a támogatás.

Az uniós állam-és kormányfők ülésén senki sem kérdezte fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt (Fotó: GEERT VANDEN WIJNGAERT / POOL)

Feneketlen kút: tanult-e az EU az amerikai segélyek esetéből?

A kritikus hangok nem alaptalanul követelnek szigorúbb ellenőrzést. Ukrajna pénzügyi elszámoltathatósága a konfliktus kezdete óta finoman szólva is aggályos. Ha párhuzamot akarunk vonni, elég megnézni az Egyesült Államok által küldött fegyverek és segélyek esetét.

A Pentagon és az amerikai védelmi minisztérium saját főfelügyelői jelentései korábban többször is rávilágítottak arra, hogy az USA által küldött katonai felszerelések és dollármilliárdok jelentős része felett a hatóságok elveszítették a kontrollt a szállítási láncok átláthatatlansága miatt. Sok esetben utólag sem lehetett pontosan megállapítani, hogy bizonyos kézifegyverek, éjjellátó készülékek vagy drónok valóban a frontvonalra kerültek-e, vagy a feketepiacon, esetleg helyi oligarchák raktáraiban kötöttek ki.

Ukrajna ugyan vállalta, hogy a mostani 90 milliárd eurós EU-hitelért cserébe korrupcióellenes reformokat hajt végre, növeli a transzparenciát és adóreformokat vezet be, ám ezek a vállalások a gyakorlatban sokszor papíron maradnak. 

A háborús helyzetre való hivatkozással Kijev bármikor korlátozhatja a független auditok elvégzését, Brüsszel pedig politikai okokból aligha meri majd megkockáztatni a kifizetések tényleges és tartós leállítását.

Az európai adófizetők finanszírozzák az elhúzódó konfliktust

A döbbenetes számok önmagukért beszélnek: az Európai Bizottság adatai szerint a konfliktus kirobbanása óta az EU és tagállamai összesen 211,3 milliárd euró (több mint 84 ezer milliárd forint) összegű támogatást nyújtottak Ukrajnának. Ez a csillagászati összeg folyamatosan növekszik, és a 90 milliárd eurós új hitelkeret garantálja, hogy a pénzcsapok a következő években is nyitva maradnak.

Miközben az európai politikai elit – élén Ursula von der Leyennel – büszkén hirdeti, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az uniós polgárok saját bőrükön érzik a szankciós politika és a háborús finanszírozás gazdasági következményeit.

A tőkepiacokról felvett uniós hitelek visszafizetése – amelyeket elméletileg a zárolt orosz vagyonok profitjából vagy jövőbeli jóvátételekből fedeznének – hosszú távon hatalmas pénzügyi kockázatot jelentenek magára az Európai Unióra nézve.

A 3,9 milliárd eurós drónfinanszírozás tehát csak egy újabb csepp a tengerben. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna megkapja-e a fegyvereket, hanem az, hogy az Európai Unió mikor hajlandó szembenézni a realitásokkal, és a korlátlan hadi finanszírozás helyett mikor kezdi el követelni a transzparenciát és az európai adófizetők pénzével való felelős gazdálkodást.