– A tervek szerint április 7-én térhetnek vissza az óvodákba és az iskolákba a gyerekek. A jelenlegi vírushelyzetben mennyire látja tarthatónak az időpontot? Elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy az egész tanévet digitálisan zárják?
– Kizártnak tartom, hogy a tanév végéig így maradjon a digitális munkarend, de kell ahhoz némi optimizmus, hogy az április 7-i nyitást kőbe vésettnek vegyük. Jelenleg valószínűbb, hogy a jelenléti nevelés és oktatás visszaállítása kitolódhat egy kicsit, de ehhez is látni kell a következő két hét fejleményeit. Mi természetesen azt szeretnénk, ha minél előbb visszatérhetnének a diákok a köznevelési intézményekbe, amint erre lehetőség lesz.
– Az érettségifelkészítők, személyes konzultációk lehetőségét mennyien veszik igénybe? Mi az oka, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) megengedi ezeket a konzultációkat, az innovációs tárca pedig nem? A technikumokban érettségizők így nem kerülnek hátrányba a gimnazistákhoz képest?
– A köznevelés és a szakképzés két külön oktatási alrendszer, eltérő protokollok voltak érvényben eddig is a járványügyi védekezést illetően, más a képzés struktúrája is. A köznevelési intézményekben már tavaly november 11. óta zajlanak a kiscsoportos felkészítők az érettségire, amelyek a tanulók visszajelzései szerint is hatékonyak és szükségesek. A résztvevők számáról nem vezetünk nyilvántartást, de a középiskolák döntő többsége élt az ilyen foglalkozások lehetőségével, ez eddig nem okozott a járványban kimutatható esetszám-növekedést a végzős évfolyamokon, sehol nem alakult ki emiatt gócpont.
– Meglesznek a szóbeli számonkérések?
– Január óta ostrom alatt állunk, hogy könnyítsünk a vizsgákon. A nagy kérdés az, hogy egyáltalán könnyítés-e a diákoknak az, ha nem lesz szóbeli. Technikailag persze egy vizsgaalkalom kevesebb, mint kettő, de nagyon sokan vannak, akik szóban eredményesebbek, mint írásban, és számukra a szóbeli vizsga kifejezetten jó javítási lehetőség, ez főleg igaz például az idegen nyelvre. Tavaly is csak az írásbeli időpontjáig volt népszerű, hogy nem lesznek szóbelik, de azután kimondottan sok kérést kaptunk, hogy szeretnének szóban javítani, és engedjük őket vizsgázni. A szaktárca mindenre nyitott, de az érettségi vizsgák forgatókönyvét végső soron az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni. Jelenleg bizakodunk, tavaly is biztonságosan meg tudtuk szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, tehát normál menetrendre készülünk. Szeretnénk megtartani a kompetenciamérést is, illetve a fittségi mérés véghatáridejét valószínűleg kitoljuk majd a tanév végéig, de azt is szeretnénk megszervezni.
– Hogy látják, most mennyivel veszik könnyebben a digitális oktatással járó akadályokat a diákok és a tanárok, mint tavaly?
– Az elmúlt év során nagyon sokat fejlődött a tartalomszolgáltatás, több az okostankönyv, létezik egy részletes szakmai útmutató, és működik a Digitális Kollaborációs Tér, az informatikai háttér tehát sokat javult, de hatalmasat fejlődtek a pedagógusok is, az ő elkötelezett hozzáállásuk nélkül mindez nem lehetne eredményes. Tavaly augusztusban a minisztérium járványügyi intézkedési tervében azt kértük, hogy készüljön fel minden intézmény, legyen forgatókönyvük arra az esetre, ha azonnali digitális átállást rendel el a kormány. Azóta számos iskolában voltak egyedi intézkedések, ahol az átállási protokollt részlegesen és átmenetileg már alkalmazni kellett, tehát a pedagógusok már kipróbálták a szoftvereket, az új, digitális oktatási módszereket a mostani rendszerszintű alkalmazás előtt. Azt mondhatom, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend a lehetőségekhez képest zökkenőmentesen működik. A tavaly óta felhalmozott tudást remekül tudják kamatoztatni az internet és a számítógép használatát korábban nem feltétlenül preferáló kollégák is, nagyon büszkék vagyunk rájuk.
– Az online oktatással összefüggésben tervez-e a szaktárca valamilyen felmérést a diákok pszichés kondíciójának megállapítására? Gyurcsány Ferenc nemrég a középiskolásokhoz szólt egy videóban, amelyben – a karanténfásultságra hivatkozva – úgy próbálta beállítani a diákságot, mint a kormány által magára hagyott réteget.
– Ezt már megszoktuk. A járvány lecsengését követően valóban érdemes lesz majd „felmérni a károkat”, így a tanulók lelkiállapotát is. Jelenleg arra kértük az intézményeket, hogy az iskolapszichológusok és a szakszolgálatok a járvány idején erre fordítsanak fokozott figyelmet és erőforrást, hiszen a személyes foglalkozások és találkozások kiesése lelkileg mindenkit megvisel.
Az államtitkár szeretné, ha jobban figyelnének a diákok lelkiállapotára is
Fotó: Katona Vanda
– Milyenek a tanulmányi átlagok a digitális oktatás idején? A diákok jegyein látszik, hogy rendkívüli körülmények között kell helytállniuk?
– A digitális oktatás hatékonysága jellemzően a nevelés terén marad el a jelenléti oktatáshoz képest, a szaktárgyi tudás átadása alapvetően így is meg tud valósulni. Nagy változások mindenesetre nincsenek az átlagokban, sőt a bukások száma például tavaly még csökkent is az online oktatás során, így idén sem hiszem, hogy a tanév végén a tanulmányi átlagok romlását tapasztalnánk. A tavalyi érettségi eredménye is megfelelt az elmúlt öt év átlagának, idén pedig a középfokú felvételi írásbeli vizsgáját tudom példaként hozni, aminek az összesített eredménye megfelelt a három évvel ezelőttinek. Mindez optimizmusra ad okot, hogy a digitális munkarendben nem romlik a tanulók teljesítménye, de természetesen ennek igazolására további adatokra lesz majd szükségünk, ezért is kíváncsian várjuk, hogy az idei érettségi vagy például az országos kompetenciamérés eredményei hogyan alakulnak majd, hiszen a mostani vizsgázók jelentős időt töltöttek el online tanulással.
– Mely tantárgyak oktatásánál jelentkeznek nehézségek az online tanulásban?
– Ez nagyban függ attól, hogy mennyire állnak rendelkezésre szemléltető, magyarázó tartalmak, de nagy előny most az is, hogy Magyarországon – számos uniós országtól eltérően – mindenkinek ingyenes a tankönyvellátás. Történelem tantárgyból sok digitális tartalom van, ezt valószínűleg sokaknak könnyebb online is megtanulni, mint például a matematikát, amit online nehezebb elsajátítani, megérteni. Az persze nagyon szubjektív, hogy kinek mi megy könnyebben. A pedagógusok igen kreatívak, a készségtárgyaktól kezdve (például testnevelés, rajz) a vasalódeszkás testnevelőtanárig bezárólag kimondottan sok egyedi megoldás született.
– Sok család él a gyermekfelügyelet lehetőségével?
– A tapasztalatok szerint a családok nagyon fegyelmezetten betartják a szabályokat, értik, miért van szükség a szigorra, és azok veszik igénybe a gyermekfelügyeletet, akik tényleg nem tudják másképp megoldani. A számok mindennap változnak, március 19-én például óvodai felügyeletet országosan 20 313 fő kért, ez az összes óvodás 6,3 százaléka. Az általános iskolákban ennél is kisebb az arány, összesen 5036 fő élt a felügyelet lehetőségével, ami mindössze a tanulók 0,7 százaléka.
– Mi alapján dől el, hogy melyik pedagógusnak kell részt vennie a gyermekfelügyeletben?
– Ezt az intézményvezetők szervezik, ebbe a minisztériumnak nincs beleszólása. Mivel az iskolák jelentős részében csak néhány diákról van szó, ezért a felügyeletbe is kevés kollégát kell bevonni. Általánosságban elmondható, hogy mivel a tanítókat, a szaktanárokat leköti az online oktatás, a felügyeletre – ahol ez megoldható – például a kollégiumi nevelőket kérik fel.
– A digitális oktatás fő platformja a Kréta. Milyen fejlesztéseket hajtottak végre a rendszeren az utóbbi időben?
– Tavaly még csak egy sokat tudó tanulmányi rendszer volt a Kréta, közel sem volt olyan széles az alkalmazási köre, mint most. Azóta komoly informatikai fejlesztés történt, a Digitális Kollaborációs Tér kialakításával gyakorlatilag mindenre alkalmas, ami az online tanuláshoz, tanításhoz szükséges. Az átállás első napján döcögött, de azóta minden funkció helyreállt. Egy átlagos munkanapon kilencvenezer pedagógus, félmillió tanuló és kétszáznegyvenezer szülő lép be a tanulmányi rendszerbe. Naponta több mint hatszázezer osztályzatot írnak be a pedagógusok, átlagosan kétszázharmincezer tanuló vesz részt napi szinten online órán ezen a felületen, és a számuk folyamatosan bővül. Sok új anyaggal bővült és tovább fog bővülni a nemzeti tananyagtár, ezek jórészt a Krétából közvetlenül is elérhetők. A Nemzeti Köznevelési Portálon is jelentős a terhelés, naponta átlagosan százhatvanezer tanuló dolgozik az okostankönyvekkel.
– Milyen egyéb fejlesztések könnyítik még a diákok mindennapjait?
– Folyamatosan bővül az okostankönyvek köre, a módosított alaptanterv szerint átdolgozott tankönyvek közül jelenleg a 2., 6. és 10. évfolyamra fejezzük be a fejlesztéseket, március végére már online elérhetők lesznek a szeptemberre kinyomtatandó tankönyvek prototípusai is.
– Milyen az iskolák eszközellátottsága jelenleg? Tudnak elegendő laptopot, tabletet biztosítani a rászoruló gyerekeknek? Hány fiatalnak adtak eszközt?
– Tavaly márciusban a meglévő eszközparkra tudtunk építeni, hiszen a nemzetközi kereskedelemben is hiánycikk lett a digitális oktatásra alkalmas számítógép, laptop. Tavaly tavasszal nyolcezer számítógépet szereztünk be, ami akkor egy gyorssegély volt, utána további 18 ezer gépet vásárolt a Klebelsberg Központ, amelyek 2020. év végén a tankerületekhez kerültek, így összesen 376 ezer körüli eszköz áll rendelkezésre jelenleg, amelyek szükség esetén tanulóknak is kiadhatók. A kormány az érintett családok internet-hozzáférését is ingyenessé tette. Ahol ez az út sem járható, mert mondjuk áram sincs az otthonukban, ott a tanuló természetesen bemehet a gyermekfelügyeletre vagy akár a tanodába, ahol további segítséget kaphat a digitális munkarendben való tanuláshoz.
