Megemelnék az igazolható hiányzások számát

Egyre több iskola emeli fel a szülők által igazolható szabadnapok számát, és a Házi Gyermekorvosok Egyesületének támogatásával folytatódik az ezért indított petíció, amelyet már több mint tizenegyezren írtak alá. Ezzel tehermentesítenék a házi gyermekorvosokat, akik egyébként is évről évre kevesebben vannak a tömeges nyugdíjba vonulás miatt.

Egy szakmai szervezet szerint szerkezeti átalakításokra is szükség lehet az ellátásban Fotó: Havran Zoltán

– Teljes mértékben támogatjuk azt a petíciót, amelyet korábban egy gyermekorvos, Tordas Dániel indított el, és már tizenegyezren írtak alá azért, hogy több napot igazolhassanak a szülők gyermekük hiányzása esetén – mondta el Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint ismert, nincs érvényes jogszabály arról, hogy a szülő hány napot igazolhat a gyermekének. Ezt az iskolák önállóan határozhatják meg, és legtöbb helyen valóban három napot engedélyeznek nekik. Ez viszont ahhoz vezet, hogy lassan napi gyakorlattá vált a hamisított, illetve a valótlan tartalmú orvosi igazolások kiadása. Póta György megjegyezte, hogy Csepelen egy általános iskolában már tizenöt napra emelték a szülők által igazolható szabadnapok számát, és egyre több iskola vizsgálja felül az eddigi rendszert.

A HGYE elnöke arról is beszélt, zuhanórepülésben van a gyermekorvosok száma, hiszen évről évre többen mennek nyugdíjba, és ahhoz képest kevés az utánpótlás. – Egy évben átlagosan nyolcvan gyermekorvos kerül ki az egyetemről, azonban ennél többen helyezkednének el a szakmában, ha nem lenne kvóta a létszámra vonatkozóan, amelyet nem szabad átlépni – számolt be Póta György.

Egy szakmai szervezet szerint szerkezeti átalakításokra is szükség lehet az ellátásban
Fotó: Havran Zoltán

Ezernégyszáz aktív házi gyermekorvos van hazánkban, és a jelenlegi gyermekorvosi praxisok hét százaléka betöltetlen. Ennél is riasztóbb adat, hogy az országban nagyjából hatvanezer olyan gyerek van, aki nem jut gyermekorvosi ellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy járóbeteg-szakrendelés sincs a környékükön, csak a megyei kórházba tudnak elmenni bármilyen vizsgálatra, ami viszont sokszor nagyon messze van.

– Hazánkban jelentősek az elhelyezkedés szerinti egyenlőtlenségek, és sajnos legtöbbször azok nem jutnak orvosi ellátáshoz, akiknek a legégetőbb szükségük lenne rá – hangsúlyozta az elnök. Póta György szerint a betöltetlen praxisok növekvő számát csak szerkezeti átalakítással lehetne megfékezni, amelynek egyik kiemelt pontja a finanszírozási rendszer átalakítása. Jelenleg egy ezer főt tömörítő praxis összesen 1,4-1,5 millió forintot kap havonta, azonban ebből kell fizetniük mindent, a rezsit is. A HGYE elnöke szerint a fejkvóta mellett fontos lenne, hogy a kormány a plusztevékenységeket is finanszírozza, így lehetne egy-egy településen komplex ellátást biztosítani, és például pszichológust, dietetikust, gyógytornászt megfizetni.

– Az alapellátást a kormány jelenleg a szűrőprogramok helyszínének tekinti, vagyis minden támogatást ahhoz kötnek, hogy hasznos-e a szűrőprogramok szempontjából vagy sem – fogalmazott az orvos. Az egyesület szerint azonban egy háziorvosi praxis ennél jóval összetettebb feladatot lát el. – Amíg a házi gyermekorvosok helyzete nincs megoldva, addig továbbra is az a veszély fenyeget, hogy a gyermek- és felnőttellátás összeolvad, így vegyes praxisok jönnek létre. A 2020-as költségvetésben a 10,5 milliárd forintos többletforrásból 9,5 milliárd forintot a fogorvosok kapnak – emlékeztetett Póta György, aki nem tőlük sajnálja az összeget, csupán nem érti, hogy az alapellátásban dolgozó gyermekorvosok miért nem kapnak támogatást jövőre.