Egészen jól szerepelt hazánk az egyik legfrissebb oktatási tematikájú nemzetközi felmérésen. A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nagymintás nemzetközi vizsgálata, amely nem a diákok eredményeit hasonlítja össze, hanem a tanárok pedagógiai módszereit térképezi fel.
A 2018-as felmérésben 48 ország tanárai és igazgatói válaszolták meg a kérdőíveket, összesen csaknem 160 ezren. Magyarországról 3245 tanár és 182 intézményvezető vett részt a tesztben, akik az 5–8. évfolyamon dolgozó mintegy 44 ezer pedagógust, vagyis a felső tagozatos tanárokat reprezentálják.
Az eredmények rámutattak, hogy a pedagógustársadalom elöregedése az egész régióban komoly probléma. Hazánkban 47,6 év az átlagéletkor. A részletes adatokból látszik, hogy a hazai válaszadók csaknem fele az 50 feletti korosztályból került ki, miközben a 30 alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el. Az összesített átlag egyébként 44 év, a legidősebbek pedig a „49,1 éves” észt tanárok. Ha csak a térségünket nézzük, nem állunk túl jól: a csehek, szlovákok, osztrákok, szlovének és románok korfája is kedvezőbb a miénknél.
Nem újdonság a felmérés azon megállapítása sem, hogy Magyarországon igencsak eltolódott a nemek aránya a pedagógusszakmában: a nevelőink 79 százaléka nő, ami jóval magasabb a 68 százalékos OECD-átlagnál. A legdurvább különbség a letteknél figyelhető meg, ahol majd 90 százalék a női fölény. A vizsgált országok közül egyedül Japán az, ahol a férfiak vannak többségben. Külön mérték az intézményvezetők körét, itt valamivel kiegyenlítettebb a helyzet: „csak” 63 százalékos a nők túlsúlya itthon, bár ez a 47 százalékos nemzetközi átlaghoz képest még mindig sok.
Szakmai téren ugyanakkor jól teljesítenek a pedagógusaink. Felkészültségük például minden vizsgált ponton meghaladja az OECD- átlagot. Többek között tanulásszervezésben, szaktárgyi és általános pedagógiai felkészültségben, tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésében is felülmúlják az átlagot. Legkevésbé az infokommunikációs eszközök használatát tekintve és a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanítás terén érzik magukat felkészültnek a magyarok, de még ezen a két ponton is jobb a teljesítményük a nagy átlagnál.
A felmérés az időbeosztásra is kitért. Kiderült, hogy itthon kevesebb idő megy el a tanórákon a diákok fegyelmezésére, a rend fenntartására, illetve adminisztrációs feladatokra, és az átlagnál több időt, összesen 80,1 százalékot fordítanak a tényleges tanításra.
Itthon az átlagnál nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyakorlásra, az ismétlésekre
Fotó: Havran Zoltán
A magyar pedagógusok munkaideje egyébként teljesen átlagosnak tekinthető, saját bevallásuk szerint 39,1 órát dolgoznak hetente a válaszadók, ami nagyjából megfelel az OECD-átlagnak. A legtöbbet a japánok dolgoznak, az ő heti munkaterhelésük 55 óra feletti. A brazilok és az argentinok viszont sokat lazsálnak, még 30 órát sem dolgoznak hetente.
A tanítás során itthon az átlagnál nagyobb hangsúlyt helyeznek a gyakorlásra, az ismétlésekre, jellemzően addig gyakoroltatnak egy-egy feladatot, amíg az osztályban mindenki meg nem érti azt – ebben az OECD-országok előtt járunk. Nagyon odafigyelnek a magyarok az elvárások pontos megfogalmazására is, és a szemléltetést leginkább a mindennapi életből vett példákkal végzik. A kiscsoportos munka ugyanakkor még mindig nem kap itthon elegendő szerepet, és nem terjedt el a hazai gyakorlatban az önálló, hosszabb távú projektfeladatok alkalmazása sem.
