Pénzbüntetést kaptak a renitens képviselők

Összesen több mint ötmillió forint értékben csökkentette az Ország­gyűlés nyolc ellenzéki képviselő tiszteletdíját különböző fegyelmi ügyek miatt. A köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve a Ház ismét elfogadta a jogalkotási törvény módosítását.

A decemberi botrány miatt kiszabott bírság nem hangolta le az ellenzéki politikusokat Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A múlt decemberi botrányos parlamenti események miatt az Országgyűlés nyolc ellenzéki képviselő tiszteletdíját csökkentette, összesen több mint ötmillió forint értékben. Az MTI tudósítása szerint a legkisebb, 445 ezer forintos büntetést a szocialista Kunhalmi Ágnes kapta, amiért tavaly december 10-én a napirend elfogadását füttyszóval, hangos bekiabálásokkal, majd folyamatos sípszóval nehezítette.

Ugyanezen indokból a szintén MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás és Szabó Sándor, valamint a DK-s Varju László tiszteletdíját egyenként 505 ezer forinttal csökkentették. A szocialisták elnök-frakcióvezetője, Tóth Bertalan 594 ezer forintos büntetést kapott a rendzavarásért. Az elnöki pulpitus december 12-i elfoglalásában részt vevő független Székely Sándor tiszteletdíjából 891 ezer forintot vettek el, míg a szintén független Szabó Szabolcs büntetése közel 1,070 millió forint. Az indoklás szerint a képviselők cselekményüket kifejezetten obstrukciós célzattal, fizikai erő alkalmazásával valósították meg.

Napirend előtt Bangóné Borbély Ildikó azzal vádolta a kormányt, hogy a március 1-jén a központi hivatalok tisztviselői számára bevezetett változtatásokkal az érintetteknek nyolc óra helyett kilenc órát kell bent lenniük, munkaidejükből kikerült a félórás ebédszünet, öt nappal csökkent az alapszabadságuk, munkaközi szünetben is rendelkezésre kell állniuk és elvették tőlük a kafetériát.

A decemberi botrány miatt kiszabott bírság nem hangolta le az ellenzéki politikusokat
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az ellenzék hétfői akciójára úgy reagált: érdekes verseny alakult ki a képviselőik között abban, hogy a viselkedési határokat ki tudja átlépni, hiszen még telefonfülkét is rongáltak. Dömötör Csaba szerint az ellenzék a munkavállalókra hivatkozik, azonban félrevezeti őket. Hangsúlyozta: a kormány növeli a köztisztviselők bérét, a most bevezetett változtatások pedig jelentős pótszabadságokat tesznek lehetővé, a kafetéria beépül az emelt bérekbe.

A jobbikos Ander Balázs átfogó kutatást szorgalmazott a magyarországi cigányságról, mivel szerinte a 21. századi Magyarország egyik legfontosabb sorskérdése a magyar–cigány együttélés ügye. Hangsúlyozta: minden kisebbségnek be kell tartania a kötelező együttélési normákat, a beilleszkedést vállaló, minden tiszteletet megérdemlő cigány emberek számíthatnak a Jobbikra.

Rétvári Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy a Jobbik a rasszizmusban fogant, és azért ül a parlamentben, mert 2010 előtt szélsőségesen cigányellenes retorikát vitt, és a Magyar Gárda révén félelemkeltő felvonulásokat szervezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: ma kétszer annyi cigány egyetemista van, mint 2010-ben volt, és a keresztény roma szakkollé­giumi hálózat, illetve az Útravaló ösztöndíjprogram is sikeres.

Az Országgyűlés a köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve ismét elfogadta a jogalkotási törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő változtatását. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett törvény célja, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indoklások nyilvánossága biztosított legyen.