Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat. Lapunk érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: hagyományos tanévkezdésre készülnek, de a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyeli a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz. „A tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatait széles körű szakmai együttműködésben elemeztük, és a tapasztalatok alapján történik a felkészülés a következő tanévre. A most zajló nemzeti konzultációban pedig arról is kikérjük az emberek véleményét, támogatják-e, hogy járvány esetén ingyenes legyen az internet az iskolás gyermeket nevelő családoknak, illetve a pedagógusoknak” – írták. A szaktárca kiemelte: a járványhelyzethez kapcsolódó, a köznevelésre vonatkozó részletes intézkedési protokollt a záró szakmai egyeztetéseket követően juttatják majd el a köznevelési ágazat érintett szereplőihez.
Nem lehet megismételni
– Mindannyian azt szeretnénk, hogy az élet visszatérjen a régi kerékvágásba. De ha ez nem lehetséges, akkor gondolkodni kell, mert azt a teljes körű iskolabezárást, ami márciusban volt, nem lehet megismételni. Túlterhelődtek a szülők is, egyre kevesebb a szabadságuk, vélhetően a gazdaság sem fog annyira leállni, mint tavasszal. Nem beszélve arról, hogy egészen más tanév közben áttérni a digitális munkarendre, mint egy új tanévet így kezdeni – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke, aki szerint elképzelhetetlen, hogy az elsősök személyes kapcsolatfelvétel nélkül, digitálisan kezdjék el az iskolát. A felsőbb évfolyamokon viszont el tud képzelni egy ciklikus megoldást, amelyben helyet kap a személyes kontaktus, például egy új anyagrész megkezdésekor, utána viszont a pedagógusok kiadhatják a témához kapcsolódó feladatokat otthoni munkavégzésre. A megtanultak megerősítése és a tudásfelmérés ismét történhetne személyesen. A különböző csoportokat eltérő időpontokba kellene beosztani, hogy az intézmények ne legyenek tele – magyarázta Horváth Péter.
Az NPK elnöke úgy véli: országosan egységes szabályozás helyett arra van szükség, hogy a fertőzöttség mértékének megfelelően régiónként, fenntartónként hozzanak intézkedéseket. Szerinte még egy megyén belül sem kellene feltétlenül egyforma megoldást alkalmazni. A kisebb falvakban például, ahol kevés a diák, gyalogosan járnak az emberek, nincsenek koronavírusos betegek, szükségtelen az iskola bezárása.
Jelen pillanatban úgy tűnik, a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az iskolákba
Fotó: Teknős Miklós
Kozák András köznevelési szakértő szintén úgy látja, hogy fenntartói vagy intézményi szinten lenne célszerű megkeresni az optimális működési rendet. Kiemelte: a pedagógiai munkának az ismeretátadás mellett komplex személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő szerepe is van, amihez elengedhetetlen a személyes találkozás.
Hibrid oktatás
– Bizakodóak vagyunk, de racionálisan állunk a kérdéshez. A veszélyhelyzet tavaszi, legfrekventáltabb időszakában mindenhol kialakították a helyi rutinokat, az intézmények többsége megfelelő jártasságot szerzett ahhoz, hogy helyt tudjon állni, ha ismét online tanításra kényszerül – fogalmazott.
Egy másik köznevelési szakértő, Petróczi Gábor is úgy látja: szakmailag és pedagógiailag egyaránt könnyen megvalósítható a hibrid oktatás, mivel az iskoláknak már van féléves gyakorlatuk a távoktatásban. – Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról a körről, amelyet nagymértékben terhelnek a következmények: ez a kisgyermekes szülők köre, akik ismét nehéz helyzetbe kerülhetnek – mutatott rá.
Gyakorlati kérdések
– Nagy gond, hogy a tanév rendjéről szóló rendelettel a mai napig nem találkoztunk – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke. Szerinte a világos iránymutatás sürgős lenne, mert az egy-két héten belül esedékes tanévnyitó értekezleteken az igazgatóknak már tudniuk kell, hogy mire készüljenek. – Számos gyakorlati kérdés vár tisztázásra. Ha lesz második hullám, beengedjük-e a szülőket az iskolába? Hogyan tartsák a másfél méteres védőtávolságot egy 32 fős osztályban? Ha két csoportra bontják az osztályt, akkor lesz-e pénz megfizetni a tanár dupla munkáját? Milyen szabályozás fog vonatkozni az idős és krónikus beteg kollégákra? Működhetnek-e az iskolai büfék, ebédlők? Márciusban megértettük, hogy egyik pillanatról a másikra kellett átállni az új munkarendre, de most már tudjuk, hogy számítani kell a vírus terjedésére. Kell hogy legyen forgatókönyv hasonló helyzetre – hangsúlyozta Totyik Tamás. A PSZ alelnöke úgy véli, ahol nincs járványügyi góc, ott nem érdemes bezárni az iskolákat. – Fontos elvárás, hogy ha hibrid oktatásról határoz a kormány, akkor engedjék a fenntartókat a szülőkkel közösen, helyi megoldást találni. A Klebelsberg Központ költségvetésében biztosítani kell a védekezéshez szükséges eszközök forrását, és nem szabad sajnálni a pénzt a valódi digitális tananyagtartalmak fejlesztésére – tette hozzá.
