Orbán Viktor 2003-ban a Fidesz elnökségének kétnapos ülésén beszélt először arról, hogy át kell alakítani a Fideszt, és annak bázisán meg kell teremteni a magyar kereszténydemokrata uniót. Ez 2010-re sikerült, azóta egységet és erőt tud felmutatni a jobboldal. Ez a jobboldali szövetség rendkívül sikeres, hiszen 2010 és 2018 között a harmadik választást nyerte kétharmados parlamenti többséggel, ráadásul a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között ötven százalék feletti támogatottsággal rendelkezik, ennek köszönhetően hazánk Európa egyik legstabilabb országává vált – mondja az elemző. Ráadásul, míg 1998 és 2010 között volt egy egyértelmű váltópártja a Fidesznek, mára ez teljesen eltűnt.
Kísértetiesen hasonló politikai felállásnak lehettünk tanúi a dualizmus idején is Magyarországon
– kezdi az összehasonlítást Deák Dániel. 1878-ban Mikszáth Kálmán a Budapesti Napilapban azt írta: „az ellenzéki árnyalatok így szoktak támadni a kormánypárt ellen, hogy az összes programjuk ez a két szó: Tisza Kálmán! Hogy a fúzió létrejött, az egyesült ellenzék megcsinálta programját ebben a három szóban: Nem Tisza Kálmán! De hát kicsoda? Azzal maguk sincsenek tisztában! Tán éppen azért nevezik őket találóan habarék pártnak.” Közel százötven évvel később, elég csupán Tisza Kálmán nevét Orbán Viktoréval kicserélni, és mindenki számára érthetővé válik, hogy mire utalt az eredeti stílusáról elhíresült író.

Fotó: MTI/Beliczay László
Sorozatos hibák
A „Habarék Párt” XIX. századi gúnynév volt az Egyesült Ellenzék nevű pártformációra. Az Apponyi Albert által vezetett párt 1867-es alapon állt, és egyaránt voltak benne konzervatív és liberális politikusok, így érthető módon a kortársak nem éppen dicsérően „habarék” pártnak nevezték. Miután a külső és belső ellentétektől szabdalt „szövetkezett ellenzéknek” hosszú idő után – 1906-ban – sikerült kormányt alakítania, a kormányzásképtelen ellenzéki koalíció belső ellentétei, programjának kényszerű feladása, valamint sorozatos hibái miatt szinte a kezdetektől fogva teljesen meggyengült, így
egyetlen célkitűzését sem sikerült megvalósítania, kudarcot vallott.
A Tisza István vezetésével újjászervezett Szabadelvű Párt, akkor már Nemzeti Munkapárt néven az 1910-es választásokra felbomlott, egykori „szövetkezett ellenzék” felett – a parlamenti mandátumok több mint hatvan százalékát megszerezve – kiütéses győzelmet aratott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!