A teljes állami büdzsé 10,2 százalékát szánná a kormány oktatásra 2021-ben, derül ki a jövő évi költségvetési javaslatból. Így az idei 2149 milliárd forint helyett 2228 milliárdból gazdálkodhat az ágazat. Az emelkedő tendencia régóta tart, a jövő évi előirányzat a 2010-es számokhoz képest már több mint negyvenszázalékos többletet jelent.
Az iskola-előkészítés és az alapfokú oktatás támogatását öt százalékkal, 270-ről 284 milliárd forintra emelnék a mostani évhez képest, a középfokú oktatásra elköltött pénz pedig tíz százalékkal, 318 milliárd forintról 350 milliárdra növekedne. A felsőfokú oktatásra ezúttal valamivel kevesebbet, az idei 622 helyett 592 milliárdot fordítana a kormány. Mint arról már többször írtunk, régi célkitűzés, hogy az egyetemek egyre inkább álljanak a maguk lábára, próbáljanak minél nagyobb arányban saját bevételekre szert tenni. Egyéb oktatási célokra még további ezermilliárdot fordítana a kormány, ez ismét néhány százalékkal meghaladja az idei ráfordítást.
Ingyentankönyv mindenkinek
A büdzsétervezet szerint a tanári bérek vetítési alapja és az egyetemi tanárokra vonatkozó garantált illetmény nem változik, 13 milliárd forintból teljeskörűen ingyenessé válik viszont a tankönyvellátás, és 22 milliárd forinttal, összesen 213 milliárdra növelik az önkormányzatok köznevelési feladatokra biztosított támogatását.
Az egyetemek és főiskolák együttesen 461 milliárd forintra számíthatnak, ami kevesebb a tavalyi összegnél, a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása ugyanakkor megugrik, 24 milliárdról 59 milliárd forintra.
A szakképzési centrumokra az idei évhez hasonlóan mintegy 144 milliárdot költenének, szakképzési és felnőttképzési támogatásokra 24 milliárdot fizetnének ki, az ingyenes képzések kiegészítő finanszírozására pedig további 5,8 milliárd forint jutna. A szakképzési hozzájárulás a tervek szerint százmilliárdos bevételt hozna az állami konyhára. Mint írják, a szakképzési rendszer megújítása kiemelt fontosságú a kormány számára, hiszen a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője a megfelelően képzett, minőségi munkaerő. A 2020-tól hatályos új szakképzési törvény a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer kereteit teremti meg – húzza alá az előterjesztés.