– Februárban minden rektornak levelet írtam, hogy tegyenek javaslatot a kuratóriumi tagok személyére. Felkértem az Akadémia elnökét is, hogy tegyen javaslatot a tudományegyetemek kuratóriumának akadémikus tagjaira. A kormány ezeket a véleményeket figyelembe vette. Az üzleti szféra szereplői, politikában érdekelt emberek, az Akadémia meghatározó tudósai, egyetemi vezetők, helyi-lokális környezethez kötődő vállalkozók mind reprezentálva vannak. Színes, szélesvásznú kép lett, ahol nevesítve vannak a felelősök. Nem privatizációról van szó, amit folyamatosan hangoztat az ellenzék, hanem arról, hogy a korábban használóként jelen lévő egyetem megkapja tulajdonba az infrastruktúrát, de a vagyont nem fordíthatja másra, csak a felsőoktatásai célokra. Ez a közfeladat pedig igen súlyos: Magyarország újjászületésének megalapozása és intellektuális tudáskincsének újratermelése. Ha ebben lemaradunk, akkor nemzetstratégiai terepen vesztő pályára kerülünk. Ezért akarta a kormányzat az átalakítást, akkor is, ha politikai értelemben nagy a kockázat, mert egy évvel a választások előtt minden változtatás bizonytalanságot, ellenérzést okoz. Ám az egyetemi szféra revitalizálása, újraépítése beruházás a jövőbe, olyan súlyú kérdés, amit nem lehetett tovább halasztani, ezért vállalta a kormányzat a politikai kockázatot.