
Fotó: Havran Zoltán
– Ott találkoztam a helyi gátőrrel is, de az utasításoknak megfelelően nem álltam szóba vele. Ahogy sétáltam tovább, egyszer csak megjelent két rossz öltözetű ember a töltés tetején, akikről azt hittem, nem tartoznak a társasághoz, ezért futva menekültem előlük. Később, amikor újra találkoztunk, kiderült, hogy ők is tagjai a bandának. Akkor az erősebb egy valamilyen szerrel átitatott maszkot tett az arcomra, amitől elkábultam. Akkor tértem magamhoz, amikor belöktek egy szürke konténerépületbe.
Itt kezdtem el először igazán félni, hogy ez nemcsak egy „sétáltatás”, hanem itt meg is halhatok, akár megfagyhatok.
Ezért elkezdtem kiabálni, amire az egyik bántalmazni akart, de a másik azt mondta: „ne hülyéskedj, nem érünk hozzá egy ujjal sem” – emlékezett vissza Szabó.
Terepjáró platóján utazva
Ezután a képviselő emlékezete szerint a fejére egy zacskót húztak, és feltették egy terepjáró platójára, és néhány percet mentek így Makó irányába. Ott leszállították, majd mondták neki, hogy induljon el a város felé. Megtette, a két ember pedig tisztes távolságból követte. – Itt lett először elegem, és egy ponton, ahol kereszteztünk egy utat, leintettem egy fehér Dacia Dustert. Azt mondtam a sofőrnek, hogy szeretnék segítséget kérni, mert elraboltak.
A férfi azt mondta, hogy ez nagyon rossz ötlet volt, és menjek a dolgomra, majd elhajtott, valószínűleg ő is a csoporthoz tartozott.
Mentem tovább, de Makó határában, mivel nem ettem, nem ittam, annyira elfáradtam, hogy leültem egy fához. Azt mondta erre az egyik férfi, hogy menjek még egy darabig, aztán majd felvesznek. Erre bepánikoltam, hogy ez már nemcsak fenyegetés, hanem tényleg ki fognak csinálni. Ettől kezdve azon járt az eszem, hogy amint lehet, segítséget kérek. Közben, ahogy gyalogoltam, besötétedett – magyarázza a politikus.
„Nem akar meggyulladni a szalmabála”
A történet eddig is meglehetősen szürreális, de a java csak most jön. Szabót ugyanis újra elkábították, és arra ébredt, hogy hasal két szalmabálán, a lábait gumiabroncs kötötte gúzsba, és erős füstszagot érez.
– Hamar összeállt a kép, hogy az egyik férfi megpróbálja meggyújtani alattam a szalmabálát, de az nem fogott tüzet.
Erre leszállítottak, majd felszólítottak, hogy vetkőzzek alsógatyára, dobjaim a holmijaimat a tűzbe, és kössek a két csuklómra cipőfűzőt. Ezt megtettem. Ezután ismét bódító szert nyomtak az arcomba, majd lerántottak, és kikötöztek a közeli villanyoszlophoz, amibe a fejem bele is vertem. A szertől elkábultam, de még arra emlékszem, hogy az egyik férfi azt mondja: ha valamilyen csoda folytán kiszabadulok innen, eszembe ne jusson szólni a rendőrségnek, mert hamarabb visszaérnek a családomhoz, mint ahogy én Szegedre jutok.
Nem sokkal később a tűz már közel ért hozzám, és a könyökömben érzett erős fájdalomtól tértem magamhoz.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!