A kvótaper miatt politikai kelepcébe kerültek az uniós szervek – válaszolta lapunk kérdésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője. A szakértőtől azt kérdeztük, hogy hatással lehet-e az önkormányzati választásokra az, ha a kvótaperben még az őszi voksolás előtt ismertetik az úgynevezett főtanácsnoki indítványt, amely az esetek túlnyomó többségében előrevetíti az ítéletet.
– Ha túl „hamar” hozná meg az EU bírósága a Magyarországot elmarasztaló döntést, azzal még az önkormányzati kampány során önként adná bizonyítékát annak, amit a magyar kormánypártok állítanak, azaz hogy a migránsok betelepíttetése valós szándék az unió részéről – emelte ki Szánthó. Hozzátette: az eljárás egyébként teljesen abszurd, hiszen egyszer azt mondja az EU, hogy a 2015-ös kvótahatározat csak ideiglenes, máskor meg azt 2019-ben is számon akarják kérni.
Mint ismert, az Európai Unió Bírósága július 29-re ígérte a – többek közt – Magyarország ellen indított kvótaperben a főtanácsnoki indítványt, ám a dokumentum ismertetése csúszik, egyelőre ismeretlen okokból. Lapunk úgy tudja, hogy lehetnek technikai okai is a késésnek, vagy egyszerűen a főtanácsnok még nem készült el a beadvánnyal. Szánthó Miklós válasza alapján azonban akár politikai okai is lehetnek a késlekedésnek. A per azért indult, mert a brüsszeli döntés alapján a magyar kormány nem akart befogadni hazánkba 1294 migránst, ám viszonylag hamar kiderült, hogy az áthelyezések ennél jóval több bevándorló befogadását jelentenék.
Az uniós bíróság július végére ígérte a főtanácsnoki véleményt
Fotó: Reuters
Szánthó Miklós szerint más uniós jogalkotási kezdeményezések is arra irányulnak, hogy az illegális migrációt legálissá átcímkézve tegyék lehetővé a „multikulti” Európa kialakítását. Hangsúlyozta: ez párhuzamosan azzal jár, hogy egyre több ügyben avatkoznak be a tagállami szuverenitásba, és a bevándorlásellenességet „jogállamisági deficitnek” beállítva vonnak felelősségre egyes országokat.
A szakértő példaként említette, hogy az Európai Bizottság korábban odáig merészkedett, hogy megtámadta a migrációt visszaszorítani igyekvő magyar alaptörvény-módosítást. Szánthó Miklós úgy értékelt, hogy ez nyilvánvaló jogi nonszensz, hiszen az Európai Unió nem írhatja felül a tagállami alkotmányozó akaratát. Felidézte: a szuverenitás- és identitáskontroll szükségességét az Alkotmánybíróság is megállapította, hiszen egyetlen, Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel.
