Szerencsére egyre többen térnek vissza az iskolapadba felnőttfejjel

Az idei tanévben is tovább nőtt az egyházak szerepvállalása a köznevelésben, országszerte már csaknem kétszázezer gyerek jár felekezeti intézménybe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Érdekes, hogy míg a gyermeklétszám összességében csökken, megint többen lettek a sajátos nevelési ­igényűek minden korosztályban, ráadásul az érintettek legnagyobb része súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavarral küzd. Jó hír viszont, hogy az egyetemek nappali képzésein ismét sokasodnak a hallgatók.

A statisztikai hivatal adatai szerint az általános iskolások száma hatezerrel csökkent Forrás: Mirkó István

Elkészítette a most zárult tanévről szóló oktatási összefoglalóját a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Eszerint a köznevelésben és felsőoktatásban több mint 1,8 millióan tanulnak: 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben vesz részt, 723,5 ezer tanuló általános iskolába, 496,5 ezer tanuló középiskolába jár, két és fél ezer súlyosan fogyatékos gyermek pedig speciális fejlesztést kap. Felsőoktatási intézményekben 285 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Mindez azt jelenti, hogy a 3–22 éves népesség 86 százaléka vesz részt nappali oktatásban. Az egyes nevelési szinteken eltérően alakult a létszám: míg az óvodások és az egyetemisták kicsivel többen lettek, az általános és középiskolákból eltűnt a gyerekek durván egy százaléka.

Sajátos nevelési igények

Az óvodákban érdemes volt a kormánynak bővítenie a férőhelyeket, a ­2019/20-as tanévben ugyanis tovább emelkedett a 3–5 éves korosztály összlétszáma, így négyezerrel több gyereket írattak be az intézményekbe, mint korábban. Országos szinten most száz férőhelyre átlagosan 86 gyermek jut, túlzsúfolt csoportok főleg Szabolcs megyében találhatók. Jelenleg 4608 óvoda működik az országban, ami azt jelenti, hogy a települések 69 százalékában a családok helyben hozzáférnek az óvodai neveléshez. Ezzel együtt sok az ingázó a legkisebbek között is, a Magyar Tudományos Akadémia 2019-es oktatási helyzetképe szerint körülbelül 24 ezer óvodás ingázik naponta, és a többség nem azért, mert helyben nincs hová járni. Az óvodások közül tízezren sajátos nevelési igényűek.

Az általános iskolás nappali tanulók száma hatezer fővel csökkent, ami a KSH szerint jórészt az érintett korosztály népességfogyásának, másrészt a hatévesek nagyobb arányú óvodában maradásának tudható be. Az alsó tagozatosok több mint kétharmada igénybe veszi a napközis ellátást, a felsősöknek már csak 19 százaléka marad az iskolában a tanórák után.

A statisztikai hivatal adatai szerint az általános iskolások száma hatezerrel csökkent
Fotó: Mirkó István

Legyen tánc!

Az iskolai étkeztetés lehetőségét ugyanakkor az általános iskolások több mint háromnegyede kihasználja. Kiderült az is, hogy sok család igyekszik kibontakoztatni a gyermeke művészeti tehetségét, az általános iskolások közel harmada – csaknem 235 ezer tanuló – a kötelező órák után alapfokú művészeti iskolába is jár, ahol zenét, táncot, képzőművészetet vagy színjátszást tanul. Az általános iskolákban egy pedagógusra átlagosan 9,5 gyerek jut, ez az arány megegyezik a korábbi évekével.

A mostani tanévben tovább nőtt az egyházi szerepvállalás a köznevelésben. Már az óvodák 8,2 százaléka (378 intézmény) egyházi fenntartású, a felekezetek országszerte 27 ezer óvodás gyermeket nevelnek. Az általános iskolák közül 546 van jelenleg egyházi fenntartásban, ami 111,7 ezer gyereket és 15 százalékos arányt jelent. A legerősebb egyházi jelenlét a középiskolák esetén látható: a gimnáziumi telephelyek harminc százalékát (255 iskola) működtetik a felekezetek, ezekben az intézményekben 55 ezer diák, vagyis a gimnazisták egynegyede folytat tanulmányokat. Sajnálatos módon évek óta emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma. Az általános iskolákban már 57 ezren (7,8 százalék), a középiskolákban 24 ezren (5,9 százalék) tartoznak ebbe a kategóriába. Csaknem kétszer annyi az SNI-s besorolású fiú, mint a lány. A problémát legtöbbször súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, illetve az enyhe értelmi vagy beszédfogyatékosság okozza.

Kevesebb érettségiző

A középiskolákban a diákok és a pedagógusok létszáma is csökkent valamelyest, a tanulók többsége hagyományos gimnáziumba jár. A szakközépiskolákban összesen 142 szakképesítés közül választhattak ebben a tanévben a tanulók, legtöbben szakácsok, eladók, pincérek, cukrászok, illetve hegesztők szeretnének lenni. A szakgimnáziumok 145 szakmát kínáltak, ezek közül a pénzügyi, a logisztikai és a gépgyártási területet kedvelik leginkább a fiatalok. 2019-ben összesen 61 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, több mint 32 ezren pedig szakmai vizsgát, mindkét szám elmaradt a megelőző tanévitől. A középiskolákban 43 ezer pedagógus tanít, a mintegy kétszázalékos visszaesés főleg a szakgimnáziumi állományt érintette.

Kedvező változás, hogy egyre többen térnek vissza az iskolapadba felnőttfejjel: az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz viszonyítva közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. Középfokon 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben. A felnőttoktatásban 2019-ben összesen 450-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot, csaknem hatezren érettségiztek és 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. A felsőoktatásban létszámbővülést figyelhetünk meg, a KSH-adatok szerint 3,5 ezerrel tanulnak többen az egyetemek nappali képzésein. Ez főleg az alap- és osztatlan képzéseket érinti, a mesterszakokon 3,6 százalékkal visszaesett a létszám. Jó hír viszont, hogy a doktoranduszok száma 28 százalékkal, 8,2 ezer főre emelkedett. 2019-ben 36 ezren diplomáztak.