A rendezvényen a miniszterelnöki megbízott az európai és Kárpát-medencei önkormányzatiságról tartott előadást.
Párhuzamba állítva a Magyarországon működő nemzeti kisebbségi önkormányzatokat és a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) által kidolgozott, Szlovákia déli részének fellendítését célzó tervezetet, a miniszterelnöki megbízott rámutatott: Magyarországon bevett gyakorlat, hogy a helyi és a regionális önkormányzatok jelenítik meg a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját. Elmondta: reméli, hogy a helyi magyar közösség meg fogja teremteni annak lehetőségét, hogy erről társadalmi vita kezdődjön, adott esetben a többi nemzeti kisebbséget is partnerül hívva.
„Az a fontos, hogy azokban a többségi társadalmakban ahol a magyar közösségeink élnek, az általuk megteremtett értékekkel járuljanak hozzá a többségi társadalom gazdagodásához, és ennek keretein belül biztosítsák azt, ami a magyarság megmaradását hosszú távon szolgálja” – mondta Szili Katalin. Rámutatott: ez nem szól másról és többről, mint ami az európai értékrendbe belefér.
Elmondta: baj van azzal, hogy az Európai Parlament az őshonos kisebbségekre vonatkozóan nem hajlandó egy olyan sztenderdet megállapítani, amit minden tagországnak be kellene tartania. Hozzáfűzte: ezért az őshonos kisebbségekre vonatkozóan megfogalmaztak öt pontot, amelyekről szeretnék, ha megegyezés születne az uniós tagországok között. Kiemelte: ezek közül a legfontosabbak, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, valamint az is, hogy az állampolgárság nem szükségszerűen azonos a nemzethez tartozással.
Szili Katalin beszélt a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséről is, amely azt célozza, hogy kohéziós politikájában az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Ezzel összefüggésben leszögezte: „El kell ismertetni Európával azt, hogy léteznek nemzeti kisebbségi régiók!” A kezdeményezés támogatását kérve, megjegyezte: az „jó belépő lehet” az önigazgatás megteremtéséhez is.
A kezdeményezés támogatására a Székely Nemzeti Tanács idén májusban indított aláírásgyűjtést. Ahhoz, hogy a kezdeményezés az Európai Bizottság (EB) elé kerüljön, legalább hét uniós tagországban jövő májusig legalább egy millió aláírást kell szerezni hozzá.
A miniszterelnöki megbízott rámutatott: a kezdeményezés sikere a 21. században egy új időszámítás kezdetét jelentheti a kárpát-medencei történelemben.
„Egy új párbeszédet jelenthet a szomszédos országokkal, hogy ezen európai keretek között fogalmazzuk újra a közösségi önigazgatást” – mondta Szili Katalin.
Őry Péter, a szabadegyetemet szervező Pro Civis társulás elnöke az MTI-nek elmondta: rendezvényüket a felvidéki magyar polgármesterek, megyei és önkormányzati képviselők képzésének célja mentén hozták létre, s egyidejűleg igyekeznek lehetőséget biztosítani a tapasztalatcserére, illetve a megoldáskereső együttgondolkodásra is az önkormányzatokat érintő időszerű kérdésekben. Kifejtette: az idei rendezvény egyik kiemelt témája a szlovákiai önkormányzatok finanszírozásában tapasztalható diszkrimináció.
