Az állapotmegőrzési jelentés az UNESCO világörökségi bizottságnak megnyugtató információkkal és tényekkel szolgál majd, és a soron következő 44. közgyűlés megállapíthatja, hogy a budapesti világörökségi helyszín kezelése és megőrzése megfelelő, sőt több vonatkozásban más világvárosoknak is példaértékű lehet – közölte a Miniszterelnökség a Magyar Nemzettel.
A tárca hangsúlyozta: 2010 óta, a nemzeti kormány hivatalba lépése óta sorra újulnak meg Budapest korábban évtizedeken át elhanyagolt, pusztulásra ítélt műemlék épületei. Többek között a világörökség részét képező Várkert Bazár a felújítása előtt már életveszélyes állapotban volt, és a Nemzeti Hauszmann-program célja is az, hogy a budai Vár építészeti örökségét megőrizzék.
Rohamtempóban újulnak meg a lepusztult műemlékek
Fotó: Katona Vanda
A Miniszterelnökség szerint az UNESCO világörökségi bizottság tavalyi bakui döntésében nem kritikát fogalmazott meg, hanem ajánlásokat tett, valamint kérdésekkel és kérésekkel fordult Magyarországhoz többek között egyes Duna-parti ingatlanok vagy a Városliget fejlesztése, valamint a megőrzésért felelős szervezeti struktúrára és felelősségi körökre vonatkozóan.
A tárca az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság nemzetközileg elismert szakértőit is bevonta a nemzetközi és a magyar szakmai fogalomrendszer közötti összhang megteremtéséért. Az állapotmegőrzési jelentésben tisztázták továbbá a budai Vár rekonstrukcióját érintő bizottsági kérdéseket is, így várhatóan nem lesz szükség e beruházások módosítására.
A Miniszterelnökség leszögezte: Magyarország elkötelezett a világörökség egyezményben vállaltak teljesítése iránt, és vallja, hogy a világörökségi helyszíneket azok kiemelkedő egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve, a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni, szükség szerint helyreállítani. Az állapotmegőrzési jelentést várhatóan idén nyáron tárgyalja majd a világörökségi bizottság.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezményéhez, a ilágörökségi bizottság pedig 1987. december 7–11. között megtartott párizsi ülésén vette fel Budapest, a Duna két partja és a budai Várnegyed néven az UNESCO világörökségi listájára, párhuzamosan Hollókő-őfalu és környezete világörökségi helyszínnel.
Döntésével az ENSZ szakosított szervének bizottsága mindkét helyszínt az emberiség számára egyetemes jelentőségű, kivételes, pótolhatatlan kulturális értéknek ismerte el.
