Megugorhat a februárban kezdődő keresztféléves képzések iránti érdeklődés, akik ugyanis ezekre a szakokra jelentkeznek, még megúszhatják a felsőoktatási felvételi szigorítását. A keresztféléves eljárásban évente öt-hatezer fő jelentkezik, elsősorban a korábban érettségizett korosztály. Ilyenkor jóval kevesebb szakot hirdetnek meg az egyetemek és főiskolák, mint a rendes eljárásban. Az idei választék napokon belül elérhető lesz, a jelentkezéseket pedig november közepéig kell beadni, most utoljára még a régi követelmények és szabályok szerint.
A felvételizők nagyobbik része, akik a jövő ősszel induló képzéseket célozzák meg, már nem juthat be semmilyen alap- és osztatlan szakra legalább egy emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga nélkül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az említett vizsgákért a jövőben nem jár az ötven, illetve 28 többletpont, ami sokaknak bizony komoly veszteség lesz.
– Eddig minden emelt szinten letett érettségi vizsgáért, amit a megjelölt szakon figyelembe vesznek, vizsgánként ötven, összesen legfeljebb száz pluszpont járt. Mostantól viszont csak az számíthat a többletre, aki az adott képzéshez előírt tárgyak közül kettőből is emelt szinten vizsgázik, és ekkor is csak legfeljebb ötven pont adható. A középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával ugyanez a helyzet: legalább kettőnek kell lenni ahhoz, hogy az egy vizsgáért járó 28 többletpontot megkapja a felvételiző – foglalja össze röviden a változásokat a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
A felsőfokú bizonyítvány a jövőben is pluszt jelent majd
Fotó: Mirkó István
Horváth Péter hozzátette: a változások miatt 2020 után nagyon nehéz lesz elérni a felsőoktatási felvételin a maximális ötszáz pontot, hacsak nincs egyéb, extra címen járó többletpontja is az illetőnek, például gyermeknevelés, hátrányos helyzet vagy éppen országos tanulmányi, sportversenyeredményből fakadóan.
A felsőfokú nyelvvizsgáért ezentúl is negyven pontot kapnak majd a diákok, ez egyben a maximális pontszám, ami idegennyelv-tudásért adható, akárhány nyelvvizsgája is van a jelentkezőnek. Fontos tudni azt is, hogy az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi kiváltja a középfokú nyelvvizsgát, ha a tanuló legalább hatvanszázalékos teljesítményt nyújt. Így tehát, ha valakinek ugyanabból a nyelvből emelt érettségije és B2 szintű vizsgája is van, jogosult 28 többletpontra. Az emelt szintű érettségi ráadásul – a nyelvvizsgával ellentétben – ingyen van, bár utólag a sikeres nyelvvizsga árát is visszatéríti az állam.
Aki netán ugyanabból a nyelvből, ugyanazon a szinten két különböző nyelvvizsgaközpontban is levizsgázik, ugyancsak megkapja az egyikért a pluszpontot. Olyan tantárgyból, amelyik a választott szakon nem számít felvételi pontot adó tárgynak a megjelölt szakon, nem feltétlenül érdemes a nehezebb érettségivel bajlódni, mert úgyis csak azt számítják be, amelyik a felvételin előírás. A művészeti képzéseket választó jelentkezőknek ugyanakkor jó hír, hogy rájuk csak a nyelvvizsga-követelmény vonatkozik, de emelt szintű érettségi vizsgát ők nem kötelesek tenni.
Horváth Péter megjegyezte azt is: bár sokakat érint a szabályok változása, nem tartják rossznak az új elvárást, mert, mint mondta, azzal ma már nem lehet vitatkozni, hogy a nyelvtudás mindenki számára szükséges.
