Önálló magyar modell jött létre

A járványkezelés sikeressége nyomán Magyarország válságállóvá vált, így már a harmadik hullám során elkezdett erősödni a kormánypártok támogatottsága – olvasható a XXI. Század Intézet második negyedévet értékelő nagyelemzésében, amely rámutat: a gazdaság gyors újraindulása és a magas gazdasági növekedés várhatóan tovább javítja a Fidesz választási esélyeit. A baloldalnak mindeközben nincsen víziója, csupán önmagával és az ellenzéki színjátékkal van elfoglalva.

A kormány politikája a 2015-ös migrációs krízis idején is iránymutatóvá vált Európában Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

A 2010 előtti balliberális kormányok alatt az első igazi válsághelyzet hatására politikai és gazdasági szempontból is súlyos helyzetbe került hazánk: az IMF és más nemzetközi hitelezők segítségére szorult, és még a miniszterelnök is megbukott – emlékeztet az elemzés. Az MSZP–SZDSZ-koalíció válságkezelése egyben az úgynevezett „reformerek” politikai bukása is volt, amely végül szükségszerűen rendszerszintű krízishez vezetett. A gazdaság recessziója mögött ugyanis általános társadalmi, politikai, erkölcsi, majd később legitimációs válság állt, illetve alakult ki, így a rendszer bukásra volt ítélve. A kormányváltás, amellyel végre lezárulhatott a posztkommunista korszak, lehetőséget nyitott egy szuverenista politikán alapuló új, nemzeti korszak építésére.

Újra növekedési pályán

A 2010-es kormányváltást követően a 2008-as gazdasági válság utóhatásait kellett kezelni. A gazdaság rendbetétele mellett Orbán Viktor miniszterelnökként számos lokális (vörösiszap-katasztrófa, 2013-as árvíz) és globális krízishelyzettel vette fel sikeresen a küzdelmet, politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában, legyen szó akár a 2015-ös migrációs krízisről vagy a koronavírus-járvány alatti oltási programról.

Magyarország a járvány jelentette krízishelyzetből az elsők között tudott kikerülni, amelyhez a sikeres oltási program mellett a keleti vakcinabeszerzés is hozzájárult, amelyet a bevándorlásügyi intézkedésekhez hasonlóan számtalan kritika ért mind az Európai Unió, mind a magyarországi baloldal részéről.

Ugyanakkor Magyarországhoz hasonlóan több uniós tagállam is rendelt orosz és kínai oltóanyagot, amelyeket később a WHO is engedélyezett, az ellenzéki politikusok pedig kénytelenek voltak beismerni, hogy sikeres a magyar oltási program. A tényadatok is a magyar kormány döntését támasztják alá: az átoltottsági arány hazánkban továbbra is magasabb az uniós átlagnál.

Magyarország a gazdasági válságkezelés terén is komoly sikereket ért el: a legfrissebb GDP-adatok alapján a magyar gazdaság 2021 első fél évében már növekedésnek indult, és a várakozásoknál sokkal hamarabb került ki a koronavírus-járvány jelentette krízishelyzetből. Az MNB elemzése szerint az elmúlt száz évben egy gazdasági válság után sem tért magához olyan gyorsan a magyar gazdaság, mint most.

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című könyvében úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor egy háborús miniszterelnök, akinek jól áll a válságkezelés.

Az elmúlt 11 év eseményei mindezt alátámasztják: a vörösiszap-katasztrófára rendkívül gyorsan reagált a kormány, a 2013-as árvíz a régióban Magyarországon okozta a legkisebb kárt, a 2015-ös migrációs válságot sikeresen megállítottuk, a koronavírus-járványt pedig az elsők között tudhatja a háta mögött hazánk.

A kormány politikája a 2015-ös migrációs krízis idején is iránymutatóvá vált Európában
Fotó: Kurucz Árpád

Adócsökkentések válságidőszakban

A gazdaság válságállóságának köszönhetően a jövő évi költségvetés adócsökkentést és pénzvisszatérítést hoz a magyar lakosságnak: tovább bővül a családtámogatási rendszer, folytatódik a 13. havi nyugdíj visszaépítése és az elmúlt években megkezdett adócsökkentés, így például a 25 év alattiak szja-mentességet kapnak, de mérséklik a munkát terhelő adókat is. Ugyancsak komoly könnyebbséget jelenthet a családoknak az adó-visszatérítés, amellyel egy átlagbérből élő család akár 1,6 millió forintot is visszakaphat jövő év elején abban az esetben, ha a GDP idén 5,5 százalék feletti növekedést produkál.

Mindezzel szemben Gyurcsány Ferenc észszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani.

De nemcsak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti baloldali kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is számos adóemelési terv jelenik meg.

Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzéki pozícióból is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen mérséklődött a lakosság adóterhelése. Csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. A pandémia elleni védekezés egyúttal azt is bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány.

Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy azok az országok tudtak cselekvőképesen és hatékonyan fellépni a különféle krízishelyzetek során, amelyek politikailag stabilak, míg a koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás hátráltatta a járvány elleni védekezést. Mindez azért van, mert a koalíciós feszültségek és ellentétek miatt nem voltak képesek gyorsan reagálni az eseményekre, több ország a korlátozó intézkedéseket is késve hozta meg tavaly tavasszal.

A magyarországi ellenzéki pártok által létrehozandó hatpárti koalíciós kormány ezt a versenyelőnyt sodorná veszélybe, ugyanis egy ilyen szivárványkoalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányzáshoz.

Karácsony hazugságspirálban

A baloldal nagy reménysége Karácsony Gergely volt: sokan remélték tőle, hogy egyesíteni tudja a baloldalt és új szavazókat tud behívni a szivárványkoalíció támogatói közé. Ezzel szemben Karácsony Gergely májusi miniszterelnök-jelölti bejelentkezése katasztrofálisra sikerült, a főpolgármester láthatóan zavarban volt, nem tudott azonosulni azokkal a kampányszlogenekkel, amelyeket a külföldi kampánytanácsadók javasoltak neki, emiatt tördelte a kezét és akadozott a beszéde.

Tetézte a bajt, hogy a közélet egyik legfontosabb kérdése az lett, vajon milyen fokon tud beszélni Karácsony Gergely angolul, milyen nyelvvizsgája van, és hogyan lehetett nyelvtudás nélkül adjunktus az egyetemen, valamint hogy megszerezte-e valójában a korábban több életrajzban is feltüntetett PhD-fokozatot. Karácsony Gergely ráadásul ahelyett, hogy egyértelmű magyarázatot adott volna a felmerülő kérdésekre, egyik hazugságból a másikba menekült: sem az iskolai végzettségével, sem a nyelvtudásával, sem pedig a nyelvvizsgájával kapcsolatosan nem állított igazat a főpolgármester, ami miatt egy egyre inkább mélyülő hazugságspirálba került.

Ugyancsak Karácsony inkompetenciáját mutatja, hogy a fővárosban hetek óta hatalmas dugók vannak a nem összehangolt lezárások és az értelmetlen biciklisávok, illetve sávlezárások miatt. És miközben a rábízott feladatokat nem látja el megfelelően, a főpolgármester diplomáciai botrányt okozott a Fudan Egyetem ügyének kampánytémává emelésével is.

Mindez jól rávilágít a baloldali szivárványkoalíció felelőtlenségére, Magyarország nemzetstratégiai érdeke ugyanis az, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai-gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált.

Ezzel szemben a hazai ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológiai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amikor olyan kényszerpályára került a baloldal, hogy már lehetetlen normalizálni a kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetén, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína és Oroszország) is magára haragított, az ország szuverenitása kerülne veszélybe.

Migrációs gyűlöletimport

Külpolitikai szempontból a migráció ismét fontos téma lesz a jövőben. A határoknál észlelhető fokozódó nyomás mellett az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egy adott, behatárolható földrajzi területről származó népcsoport már a fogadó országon belül került konfliktusba egy olyan népcsoporttal, amelyhez a kibocsátó országban is ellenségesen viszonyult, magyarán a migráció egyben a gyűlölet importálásával is jár.

Példaként a 2020-as bécsi események említhetők, amikor a török ultranacionalista Szürke Farkasok kerültek összetűzésbe kurd demonstrálókkal és az őket kísérő Antifával. A két csoport órákon át kövekkel, üvegekkel, petárdával és késekkel támadt egymásra, míg a kivonuló osztrák rendőrök rendet nem teremtettek. Berlinben az elmúlt tizenöt évben rendszeressé váltak a törökök és kurdok közötti erőszakos összecsapások.

Döntsenek a választók!

Nyugat-Európában a politikai korrektség szellemében már régóta nem folyik érdemi vita a bevándorlás túlnyomóan negatív következményeiről, miközben olyan, korábban megoldottnak hitt kérdéseket kérdőjelezett meg az idegen kultúrájú tömegek betelepülése, mint a szólásszabadság, a nők emancipációja vagy az alapvető emberi jogok kérdése. Nyilvánvalóvá vált, hogy a bevándorlás nem tette nyitottabbá az európai társadalmakat, sőt eredményeképpen valójában a tolerancia és a szabadság egyre komolyabb veszélynek van kitéve.

A multikulturalizmus ideológiája olyan kulturális intézményeket, szokásokat és problémákat importált Európába, amelyek folyamatos feszültségforrást jelentenek.

A gazdaság újraindítása mellett éppen ezért fontos, hogy a legújabb nemzeti konzultáció a migrációt újra napirendre tűzi. Orbán Viktornak ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel; 2005-ben indította útjára az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenegyedik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel.

Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetőségük, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem. A baloldal kezdetben pénzkidobásnak tartotta a konzultációt, mostanra azonban már ők is próbálkoznak hasonló eszközökkel, azonban az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak.