Extravagáns megoldások: izgalmas hidak a világ körül és itthon

Hosszú volt az út a kisebb folyók fölé eszkábált, kezdetleges faépítményektől a mai monstrumokig. Elődeink számos építészeti remeket alkottak, ilyen például a híres velencei Rialto híd. A kifejezetten gyalogosok számára készült átkelők reneszánsza az 1990-es években kezdődött, az utóbbi időkben pedig Stockholmtól Torontóig szinte minden nagyvárosban megjelentek a hasonló célt szolgáló hidak – olvasható a Lakáskultúra portál cikkében.

Ezek az építmények nem csupán a közlekedési problémákat orvosolják, de sokszor turisztikai látványosságként is szolgálnak, sőt némelyik igazi mérnöki-technológiai bravúrnak számít. Például a newcastle-i Gateshead Millenium Bridge azért különleges, mert a hajóforgalom zavartalansága érdekében teljes szerkezete 40 fokkal megdönthető, azaz a híd tulajdonképpen összecsukódik, ha egy-egy nagyobb hajó érkezik.

Különleges hidak épülnek világszerte.
A híd a Tiszaliget felől. A Tiszaligetet 2011. január 21. óta gyalogoshíd köti össze a Tisza túlpartján fekvő Szolnok belvárosával. A tiszavirág szárnyaira emlékeztető híd Szolnok új emblematikus látványossága. A híd fesztávolsága 120 méter, teljes hossza 440 méter.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Lehotka László

Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja pedig éppen hazánkban, Szolnokon ível: a 444 m hosszú Tiszavirág híd alakját a kérészek szárnyai ihlették. A régi stílusú, masszív átkelők helyett egyre divatosabbak a légiesre tervezett darabok, amelyek többnyire szorosan kapcsolódnak a helyi kulturális élethez, a hagyományokhoz, így egyre több városnak szimbóluma az ott felállított gyaloghíd.

Hazánkban is jelképként tekintettek a Batthyány teret és a Kossuth teret összekötő hajdani Kossuth hídra – bár ezen nem kizárólag gyalogosok közlekedhettek –, amelynek emlékét ma már csak táblák őrzik a Duna két partján.

A második világháború pusztításai következtében egyetlen fővárosi átkelőhely sem maradt épen, ezért ideiglenes megoldásként felépítették a Mistéth Endre és Hilvert Elek nevéhez köthető vasbeton pilléres hidat, amelyen kocogótempóban, húsz méteres követési távolsággal járművek is áthaladhattak.

Ahogy az egykori Kossuth híd a világégést követően az újrakezdés szimbóluma volt, úgy lehet egy mai gyalogoshíd a modern életstílus jelképe, hiszen közelebb hozza a természeti környezethez a városi embereket, segítségével a városlakók új nézőpontból tekinthetnek lakhelyükre. A gyalogos hidak persze sokszor éppen a kerékpárútvonalak bővítésének igénye, a környezettudatos, egészséges élet- és szemléletmód terjedése miatt épülnek.

A modern mérnöki megoldások rányomják a bélyegüket a város hangulatára, akár bonyolult fémszerkezetről van szó, akár parkos, természetközeli megoldásról. Vagyis nem csak a helyi különlegességek (például a tiszavirág) adnak ihletet a tervezőknek – a híd szintén hatással van a környezetére.

Budapesten is jó szolgálatot tenne egy ilyen építmény, nem csoda, hogy időről időre felmerülnek erre vonatkozóan ötletek. Legutóbb Budapest Város Önkormányzatának pályázata kapcsán születtek új elképzelések a budai oldal és a Margitsziget összekötésére. A projekt valóra válása a rekreációs létesítmények számát is növelné, hiszen egy híd ma már nem feltétlenül hasonlít a hagyományos kő- vagy vasmonstrumokra: akár zöldterületek is boríthatják a felületét.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.