Műteremből családi otthon: vendégségben egy építész-képzőművész párnál

A Lechner Ödön tervezte lakóház cirkalmas díszítésű kéményei alatt a környező tetőkre néző, napfényes műtermet rejt.

ingatlan polgári lakás lakberendezés Lechner Ödön

Eredetileg csupán az alkotást és az itt töltött időt szerettük volna komfortosabbá tenni azzal, hogy a műterem mellett egy kisebb „lakást” alakítunk ki – mesél a kezdetekről Csurka Eszter kortárs képzőművész, majd hozzáteszi: ez az elképzelés már az elején megdőlt, mivel a férjével, Sárközi Csabával és a lányával, Lilivel végül mindnyájan ideköltöztek.

Az építész férj és az érdekességekre fogékony Eszter hamar felismerték a „tetőtérségből” fakadó építészeti potenciált, amely az átlagostól eltérő térkialakítást tett lehetővé. A tetőszerkezet jellege megkönnyítette, hogy a teret szabadabban formálhassák és szeparálhassák, a különböző funkciójú részeket pedig összefűzhessék. A műterem eredetileg meglévő négy helyiségének falait elbontották, hogy a lakótér egy légterűvé váljon.

A gerendát alátámasztó fal megszüntetése miatt azonban a tetőszerkezet és a magas beltérbe tervezett galériaszint megtartását különleges módon kellett megoldaniuk. Végül egy acél feszítőművel sikerült elérniük, hogy a lakóteret ne kelljen falakkal és oszlopokkal részekre szabdalniuk. Így született meg az eredeti padlás helyén a konyhából, étkezőből és nappaliból álló „lakrész” a felette húzódó galériával, azaz Lili birodalmával, a műtermi részből pedig az alkotótér, a szülői galériaháló, egy fürdő és a gardrób.

Eszterék az eredeti anyagokat lehetőség szerint igyekeztek megtartani és felújítani. A nyílászárókat lazúrral kenték át, a műterem fémkeretes ablakait felújították, de az estrichpadló és a tűzzáró ajtó is az egykori állapotokat tükrözik. A többfunkciós berendezési tárgyak és megoldások szintén átgondolt térhasznosításra vallanak. A galériára vezető lépcsősor például az előtér felől cipőtároló, a konyha felől könyvespolc és ülőpad lett, a dohányzóasztal egy bárszekrényt is magában rejt, a galéria fémszerkezetre ültetett gipszkarton korlátja pedig egyúttal hasznos rakodófelületet is jelent.

– A berendezéssel az volt a célunk, hogy az összhatás könnyed és letisztult legyen. Ezért a fát fémmel kombináltuk, a sötétebb tónusokat világosabbakkal kevertük, és az asztalossal készíttetett egyenes vonalú, modern darabok mellé art deco bútorokat választottunk.

Az így kialakított alapokat kreatív ötletekkel és a világ számos pontjáról származó, apró tárgyakkal tették még személyesebbé. Az afrikai szobrok és a thai árnyjáték is Eszter egy-egy kiállításhoz kapcsolódó útja után került a lakásba. Mint mondja, szívesen gyűjti a tárgyait aukciókról, helyi kézművesüzletekből, bolhapiacokról. A fekete táblafestékkel borított konyhafalra erősített egykori szállodai kávéfőzőre is ily módon bukkant rá.

A sok egyedi darab mellett rögtön feltűnik a festmények hiánya, ám Eszter ésszerű magyarázattal szolgál:

– Lassan és sokáig dolgozom egy-egy munkámon, és a műteremben naphosszat a képeim között vagyok, így a lakótérben inkább kikapcsolódni vágyom. A letisztultságot, a visszafogott, tompa árnyalatokat kedvelem magam körül, ezek jellemzik a munkáimat is. Az emberekből merítem a legtöbb inspirációt, az ő érzelmi-lelki folyamataikra vagyok a leginkább kíváncsi, ezeket próbálom közvetíteni. Tapasztalataim szerint ugyanis bárhol, bármilyen környezetben éljünk is, a gondjaink és az örömeink alapvetően azonosak.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Pazar megoldások: egy Erzsébet körúti otthon neobarokk stílusban
A Budapest belvárosában található régi bérházak nagy alap területű és belmagasságú lakásai tökéletes helyszínként szolgálnak klasszikus stílusú enteriőrök kialakításához – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.