Ahhoz, hogy klasszikus enteriőrt teremtsünk, először is tudnunk kell, hogy mi a divat. Jelenleg például a lakberendezésben divatos a minimalista, a skandináv, a bohém, vagy éppen az ultramodern stílus. Ha ezeket felismerjük, akkor máris tudjuk, hogy mi az, ami kvázi nem-klasszikus.
Ugyanakkor attól, hogy beemelünk más stílusból elemeket a lakásunkba, még messze nem fosztjuk meg a lehetőségtől, hogy klasszikusnak lehessen nevezni. A klasszikus, időtlen stílus ugyanis nem azt jelenti, hogy lemásolunk például egy barokk, vagy egy századeleji enteriőrt. Az ilyen megoldások mindig furcsán hatnak és nem arról tanúskodnak, hogy a lakás berendezőjének önálló stílusérzéke lenne.
Stílus
A klasszikus enteriőrök jellemzője, hogy nem igazán találkozunk bennük rikító színekkel: a leggyakrabban a fehér, a barna, a szürke és a natúr színek árnyalatait láthatjuk bennük. Hasonló elv alapján kerülnek kiválasztásra a bútorok és a kiegészítők is: ha a falakra egy pop-art plakátot teszünk, annak már valamilyen üzenete van, akárcsak egy afrikai faszobornak, vagy egy málnaszínű bársonyfüggönynek. A nagyon jellegzetesen más stílushoz tartozó design elemekkel tehát csínján kell bánni.
Klasszikus design
Ez viszont a legkevésbé sem jelenti azt, hogy a saját ízlésünk ne mutatkozhatna meg az enteriőrben, hiszen attól lesz a lakásunk klasszikus, nem pedig unalmas és steril. Ha van régi kép, amely a családi örökség része, bátran tegyük ki egy modernebb mű mellé. Ugyanez igaz a különleges lámpákra is, melyek ha nem éppen rikítóan színesek, akkor feldobják a némiképp visszafogottan berendezett tereket.
A kiegészítők terén is érdemes időtlen tárgyakban gondolkodni: a perzsaszőnyeg például sosem megy ki a divatból, míg például a színes rongyszőnyegek inkább a bohém vagy skandináv stílusban berendezett lakásokba illenek.
Borítókép: PEXELS
