Egy festmény, egy életérzés
Egy olyan festményt hoztam ezúttal, melynek története több szempontból is érdekes. Amikor először megláttam, egy régi lakás falán, azonnal tudtam, hogy nagyon szeretném magaménak tudni. Nem csak alkotója, hanem a témája is igen figyelemre méltó. Az olaj-farost festményen egy szobabelső látható. Egy igazi, mid-century modern szobabelső. Ezt egykoron nálunk inkább csak modernnek hívták, az ötvenes évek vége felé. A három egységből összeálló kompozíció nélkülözi a szimmetriát, nem törődik a szabályossággal, csálé vonalaival kissé bohém hangulatot hoz létre.
Nyugalom és egyszerűség
Egy könyvszekrény, egy kényelmes fotel és egy lámpa képezi a berendezést, nézőjének azt sugallva nincs is másra szükség. A három lábú, erre a korszakra oly jellemző állólámpa ferde sárga ernyője minduntalan magára vonja a figyelmet, és fesztelen harmóniát alkot a nyugalmat sugárzó, szögletes fotellel. Háttérben vagy ha úgy tetszik háttérként, a tudás és bölcsesség szimbólumai a könyvek, a szekrényen belül finoman érzékeltetve adják meg a helyiség lényegét. A zöldes, sejtelmes színek csak erősítik a háborítatlan, ám oldott nyugalmat, amelyet az egyszerű szoba áraszt.
Készítőjét, Domanovszky Endre festőművészt sok címkével illették az évek során. Az 1907-ben, értelmiségi családba született művész a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványaként folytatta tanulmányait. Már főiskolás korában, 1929-ben kiállított a Tavaszi Szalonon majd az Ernst Múzeumban. 1931-ben megnősült és az Iparművészeti Főiskolán kezdett tanítani. A harmincas években gobelinek tervezéssel foglalkozott, melyeket felesége készített el. Az 1936-os Velencei Biennálén és az 1937-es Párizsi Világkiállításon nagy sikerrel mutatta be textil munkáit. A második Világháborút követően részt vett a “Közösségi Művészet felé” című kiállításon, melynek célja az alkotók monumentális művek létrehozására való ösztönzése volt.
Ezt követően nagyszabású murális munkák készítésére kapott megbízásokat. Hatalmas méretű, például a Dunai Vasmű homlokzatára, illetve a Moszkvai Mezőgazdasági Kiállításra tervezett freskóin megjelennek az időszakra jellemző szocialista realizmus stílusjegyei, melyek kisméretű alkotásaira nem voltak jellemzőek. Az 1956-os forradalmat követően a Képzőművészeti Főiskola főigazgatójaként jelentős szerepe volt a Képzőművészek Szövetségének újjászervezésében.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Forma Boutique / Madarász Magdolna
