Riasztóan fogynak energiaforrásaink, ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatos gondolkodás, és egyre inkább fontossá válik, hogy hosszú távon is működő, alternatív megoldásokat találjunk, amelyek segítségével csökkenthető a környezetszennyezés mértéke. Kis odafigyeléssel mérsékelhetjük az energiafogyasztásunkat, és így a magunk után hagyott ökológiai lábnyom is kisebb lesz – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Mi az a passzívház?
Ebbe a kategóriába kizárólag olyan otthonok sorolhatók, amelyek hivatalosan is megfelelnek a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak. A kevés energiát igénylő, környezetbarát épületek úgy tartják fenn a megfelelő hőmérsékletet, hogy csak a frissítéshez szükséges levegőt hűtik vagy fűtik, tehát nem rendelkeznek hagyományos fűtési rendszerrel.
Ugyanakkor nem kell ablakot nyitni a légcseréhez, mivel a szellőzést biztosító berendezés elszívja a használt levegőt, és – a talajhő segítségével – frisset áramoltat a belső térbe. A helyiségekben a levegőt a téli és nyári napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik fel. Kulcsfontosságú az építési telek benapozottsága, árnyékos helyre vagy szélcsatornába ugyanis nem lehet passzívházat tervezni.
Egy passzívház éves energiaigénye maximum 120 kWh/m3, és csak a legkeményebb téli hónapokban fordulhat elő, hogy a fűtést elektromos radiátorral vagy hőszivattyúval szükséges kiegészíteni.
Mi a különbség a passzívház és az aktívház között?
Az alapvető különbség, hogy az aktívház több energiát termel, mint amennyit felhasznál: mivel nem csak a saját működésének fenntartásához szükséges energiát képes előállítani, „minierőműnek” is nevezik. Az ilyen épületekben környezetkímélő energiatermelő berendezéseket, például napelemeket alkalmaznak, a fölösleges többletenergiát pedig a helyi áramszolgáltató rendszerbe vezetve a környéken élő fogyasztókhoz továbbítják.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
