Érdemi kifizetések azonban nem indultak meg, mert a teljes, többmilliárdos csomag tényleges lehívására Brüsszel 27, úgynevezett szupermérföldkövet szabott feltételül. Főként jogállamisági és korrupcióellenes feltételekről van szó, ám az Orbán-kormány álláspontja szerint a hazai intézményrendszer megfelel az uniós normáknak, és Brüsszel politikai eszközként használta a feltételrendszert.
A politikai kötélhúzás következménye az lett, hogy a kétéves kifizetési szabályok miatt 2024 végén véglegesen elveszett az első, egymilliárd euró feletti keret, majd 2025 végén egy hasonló nagyságrendű összeg is elúszott. Most pedig újabb határidő közelít, mert 2026 augusztusáig Magyarországnak minden mérföldkövet teljesítenie kellene.
Még folyamatban van egy szuverenitási per is
Egyelőre rendezetlen a Szijjártó Péter által február elején indított bírósági per sorsa is. A kereset az energiamix feletti szuverenitásra hivatkozva támadta meg az unió szankciós rendeletét. A leköszönő külügyminiszter az országgyűlési választások eredményétől tette függővé az eljárást. Most tehát a Magyar Péter kormányfőjelölt és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között megkezdődött tárgyalásokon dől el, hogy az új kormány visszavonja-e a pert a megegyezés érdekében vagy megpróbálja végigvinni a jogi eljárást. Az előbbi eset visszalépés a szuverenitás terén, míg az utóbbi sok időbe telhet, és a forrásoktól való elesés veszélyével jár – márpedig Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát ígérte a választási kampányában.
Augusztusig elválik, hogy a fennmaradó milliárdokat sikerül-e hazahozni, és ha igen, miből enged Brüsszelnek ennek érdekében a Tisza-kormány.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!