Sylvester Graham (1795–1851) a hetednapi adventista egyház lelkészeként önmérsékletre buzdította híveit. Úgy hitte, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek és a friss zöldség, gyümölcs fogyasztása, valamint a hús és a fűszerek mellőzése, illetve a mértékletes táplálkozás nemcsak egészségessé tesz, hanem gátat vet a „tisztátalan gondolatoknak” is.
1837-ben – az első dietetikai tanácsadóként – a The Graham Journal of Health and Longevity hasábjain összefoglalta táplálkozási és életvezetési tanácsait:
a kenyeret finomítatlan lisztből kell készíteni, csak 12–24 órája sütött kenyeret együnk, a zöldségek és a gyümölcsök legyenek a legfőbb ételek, vaj helyett ajánlatosabb inkább tejszínt használni, friss tej, sajt és tojás fogyasztása mértékkel engedélyezett, az ételt jól meg kell rágni, a húst és a halat jobb lenne elhagyni, kerülni kell a zsíros, dús mártásokat és a fűszeres ízesítőszereket,
tiltott mindenféle izgatószer (tea, kávé, bor, almabor, sör, dohány stb.) fogyasztása, a legjobb ital a tiszta lágy víz, a nap utolsó étkezése legyen könnyű és történjen meg 3-4 órával a lefekvés előtt,
két étkezés között ne együnk, kerüljük el a túl sok evést, gyógyszerfogyasztáskor ne igyunk alkoholt, mintegy 7 órát aludjunk naponta jól szellőztetett helyiségben, kerüljük a szoros ruházatot, akár naponta fürödjünk langyos vagy hideg vízben, végezzünk testmozgást a szabad levegőn.
A testi vágyak (bujálkodás, önkielégítés) fékezésére alkotott diétája magas rosttartalmú ételekre épült, továbbá 1829-ben kikísérletezte a róla elnevezett speciális lisztet.
Ebben és a teljes kiőrlésű lisztekben az a közös, hogy a gabonaszem valamennyi részét (héj, magbelső, csíra) tartalmazzák. A különbség abban rejlik, hogy a búzából darálással készülő enyhén mogyorós, édeskés ízű Graham-lisztnek nagyobb a szemcsemérete, mint a teljes kiőrlésű rozs- vagy tönkölylisztnek. Ennek következtében lassabban emésztjük meg és később éhezünk meg a fogyasztása után.
A Graham-lisztnek a többi liszthez viszonyítva magasabb a vitamin-, ásványianyag- és rosttartalma. Süteményekhez, kelt tésztához egyaránt kiváló, mert magas a sikértartalma.
Graham annyira hitt tanaiban, hogy piacra dobta a Graham-kekszet, ami nem volt ízes, sem zsíros vagy állati eredetű – és minden értelemben segített tisztának maradni. Főleg fiatal fiúknak ajánlotta, továbbá azoknak is, akik házasok voltak ugyan, de a megengedhetőnek tartott havi egy összebújás mellett bűnös módon többre vágytak.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
