A számos változat közül a mázakkal leöntött és szórásokkal dekorált, középen lyukas fajta a legismertebb. Imádják a mi farsangi fánkunkra hasonlító, édes tölteléket rejtő cake-donutot, valamint a croissant és a donut keresztezéséből nemrégiben született cronutot is. A klasszikus rózsaszín mázas donut a Simpson családról szóló rajzfilmsorozatban is szerepel: a családfő eladja a lelkét az ördögnek egy fánkért.
Fánk a sütőből
A donut hagyományosan a mai napig élesztős tésztából készül, de napjainkban dívik a kelesztést nem igénylő túrós-olajos, valamint a kevert változat is - ehhez találták ki a muffinsütőhöz hasonló, általában 6 darabos fánktepsit. A tésztamasszát habzsákból vagy levágott sarkú mélyhűtőtasakból kell a gyűrű alakú mélyedésekbe nyomni, hogy a fánk szabályos alakú legyen. Kelt tésztához nem alkalmas, mert az megdagad és elformátlanodik. A legjobban a túrós-olajos tészta veszi fel a fánk alakot.
Egy kis fánktörténelem
Az első fánkrecept az 1800-as évek elején jelent meg egy angol szakácskönyv amerikai függelékében. A bő zsiradékban sütött kerek süteményt állítólag holland bevándorlók hozták magukkal az Újvilágba, mások szerint 1847-ben találta fel Hanson Crockett Gregory. Az amerikai hajóinas azért szúrta ki a nyers fánkok közepét egy borstartóval, mert bosszantotta, hogy az a részük gyakran sületlen maradt.
1917-ben az Üdvhadsereg női önkéntesei átkeltek az óceánon, hogy hazai ízekkel kedveskedjenek a francia fronton harcoló amerikai katonáknak. Eleinte egy serpenyő és egy üres borosüveg segítségével egyszerű fánkokat sütöttek a lövészárkokban, majd egy sűrített tejes dobozból, egy csőből és egy fadarabból megfelelő eszközt eszkábáltak lyukas közepű fánkok kiszúrásához. Az Üdvhadsereg e bátor nők emlékére hirdette meg 1938-ban az első nemzeti fánknapot.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: PEXELS
