A koffeint leggyakrabban a kávéval és a teával azonosítjuk, pedig üdítőkben, energiaitalokban, energiaszeletekben, csokoládéban és sok vény nélküli gyógyszerben is sokszor előfordul. Számos olyan terméket fogyaszthatunk napközben, aminek koffeintartalmát nem is vesszük észre, viszont életminőségünkben tapasztalhatunk kellemetlenséget, például alvászavart, szédülést vagy émelygést.
Szász Máté biológus, a SYNLAB szakértője szerint érdemes megvizsgálni, hogyan reagál a szervezetünk a koffeinre, mert sokat segíthet a napi rutinunk tervezésében, de a hatékony sportolásban is.
Koffein - kockázatok és mellékhatások
Egy egészséges felnőtt vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére, míg a teljes kiürüléséhez 10-12 órára van szükség.
A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le, ami egy örökölt gén hatására dolgozik. Az tehát, hogy hogyan reagál szervezetünk a koffeinre, az leginkább egy előre „kódolt” tényező.
Két típusú koffeinlebontási sebesség határozható meg: az emberek egy része gyors, míg mások lassú lebontóknak minősülnek.
Ma már egy vérvételt követően, egyszerű genetikai tesztből kimutatható, hogy milyen öröklött koffeinbontó képességgel rendelkezünk. A meghatározott eredmény egy életre szól, aminek tudatában optimalizálhatjuk a kávéfogyasztási szokásainkat.
Szász Máté, a SYNLAB szakértője elmondta, hogy a népesség 54%-a a lassú lebontók táborába tartozik.
Ők több mellékhatást, rosszabb alvásminőséget tapasztalhatnak magasabb koffein bevitel mellett.
Kutatások azt is kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknál a napi 2-3 csésze kávé 36%-kal, míg 4 vagy annál több csésze fogyasztása 64%-kal növeli a szívinfarktus kockázatát, emellett a rendszeres koffein fogyasztás a fizikai teljesítményükre sincs hatással.
Sőt, egy új kutatás azt bizonyította be, hogy a koffeint lassan lebontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors lebontókra napi 2-3 csésze kávé jótékony hatással van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.
Dohányzás, alkohol és a grapefruit
A dohányzás fokozza a koffeinbontó enzimek termelését, aminek hatására a rendszeresen dohányzó szervezet, közel kétszer olyan gyorsan bontja le a koffeint, mint egy nemdohányzó szervezet.
A rendszeres alkohol fogyasztás is hatással van a koffeinlebontásra: 50 g alkohol hatására az ürülési idő akár 70%-al is megnyúlhat.
A grapefruit számtalan drog és gyógyszer ürülését befolyásolja, köztük a koffeinét is. Grapefruit lé fogyasztását követően, a koffein ürülése közel 30%-al lassul le, azaz ennyivel hosszabb ideig fejti ki hatását a szervezetben. Más kérdés, hogy egy kávé után ki tud lehúzni még egy pohár grapefruitot is jóízűen, ha szeretne tovább „magas fordulatszámon” maradni.
Mikor túl sok a koffeinből?
Habár néhány csésze kávétól könnyen rosszul érezhetjük magunkat,
erős szívdobogást, szédülést, émelygést érezhetünk, a toxikus dózis mértéke ennél jóval magasabb: a koffein LD50 értéke 150-200mg/kg, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt 75-100 csésze kávé (kb 2,5 liter, ha presszóról beszélünk) egyidejű bevitele mellett 50%-eséllyel szenved végzetes egészségkárosodást. Napi 4-5 csésze kávé messze van ettől a mennyiségtől, de tény, hogy figyelni kell a bevitt mennyiségre, és különösen arra, miként reagál rá szervezetünk.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Borítókép: Pexels
