Malomüzem Jánoshidán: napelemrendszerrel spórolnak + videó

Értékteremtő közfoglalkoztatás keretében évek óta sikeresen működik a malomüzem Jánoshidán. Piaci kapcsolataik folyamatosan bővülnek, így mára egyre több pékségnek, pizzériának, közétkeztetési konyhának szállítanak lisztet. Bérőrlésre szintén van igény, sok őstermelő és családi gazdálkodó találja meg a malmot, ahol már a kis mennyiségben beszállított búzát is megőrlik. A gazda akár figyelemmel is kísérheti ezt a munkafolyamatot, amibe a minap mi is betekinthettünk.

– Első lépésként a beszállított, őrlésre szánt búzát a labormalomban megvizsgáljuk – kezdte Éliás Béla molnár, aki ottjártunkkor a szakma rejtelmeibe avatott be. Mi a minőségi liszt titka? – kérdeztük. – A jó alapanyag, a folyamatos vizsgálat és a gondos odafigyelés az őrlés során – felelte határozottan, majd kolléganője, Tamasi Károlyné segítségével bemutatta az üzemet, és az ott zajló munkát.

– Fizikai és kémiai elemzés szükséges a gabona minőségének meghatározásához. Ennek során a labormalomban feltérképezzük a sütőipari tulajdonságokkal kapcsolatos minőségi mutatókat. Fontos, hogy a búzalisztből készülő termék minősége jelentősen függ attól, hogy milyen a sikér mennyisége, minősége. Ezenfelül vizsgáljuk még többek között az esésszámot, a nedvességtartalmat és terülést is – részletezte Éliás Béla.

Ha minden minőségi mutató megfelelő, akkor a búza bekerülhet a malomba, ahol gondosan előkészítik az őrlésre. Egy tisztító rendszeren keresztül alaposan megtisztítják a portól és egyéb szennyeződésektől.

Búzaőrlés a jánoshidai malomüzemben
Fotó: Gémesi Balázs

– Ezután nedvesítő­berendezésbe kerül, onnan pedig egy tartályba, ahol nyolc órát pihen. Ezt a folyamatot hívjuk kondicionálásnak. Ennek lényege a búza héjának a megkeményítése, hogy az őrlés során könnyen el tudjuk távolítani a magbelsőtől. Az őrlés többfokozatú műveletből áll, melyet két kis hengerszékkel végzünk, az osztályozást pedig két szitával. Az őrlés végén a lisztet és a korpát zsákba engedjük.

Lisztkeverővel igény szerint keverjük a lisztet finom-, kenyér- és fogós lisztre.

A kész lisztet is megvizsgáljuk a laborban. A keverőből pedig továbbzsákoljuk, majd mérjük, címkézzük és zsákvarrógéppel lezárjuk – mondta a jánoshidai molnár.

– A közfoglalkoztatás több lábon áll a településen, a foglalkoztatottak száma évről évre csökken, mert aki csak tud, az az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A szociális jellegű programban illegális hulladéklerakók felszámolását, belterületi és mezőgazdasági utak karbantartását végzik.

A helyi sajátosságokra épül a malom és a fafeldolgozó üzem.

– A mezőgazdasági programban pedig állattenyésztéssel foglalkoznak. Kezdetben csak birkát, sertést tartottak, néhány éve pedig vadfarmmal bővült a tevékenység. Az elmúlt években több közfoglalkoztatási kiállításon bemutatkoztak. Az értékteremtő Start mintaprogram keretében 2013-ban indult a Start Malom, ahol adalékmentes lisztet állítanak elő. A búzakészlet egy részét az önkormányzat a saját harmincöt hektáros földjén termeli meg, de az nem tartozik a közfoglalkoztatásba. Ezenfelül helyi gazdáktól is vásárolnak gabonát – tudtuk meg Eszes Béla polgármestertől.

– A malom tevékenységéből származó esetleges profitot visszaforgatjuk a közfoglalkoztatásba. Az üzem épületét folyamatosan fejlesztjük. Legutóbb, tavaly év végén belügyminisztériumi támogatásból energetikai korszerűsítést valósítottunk meg, így az egész malom elektromos energiáját a jövőben napelemekkel biztosíthatjuk. Ezzel jelentős költséget takarítunk meg – tette hozzá a polgármester.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.