Megsínylik a járványt az egri szimfonikusok is

– Egy zenekart nehéz zene nélkül ébren tartani, lelkesíteni. Próbálni közösen nem tudunk, a gyakorlás, karbantartás az otthonokba szorult a Bartakovics Béla Művelődési Központ bezárásával. Kapcsolatot csak telefonon vagy online tudtunk tartani – mondja Szabó Sípos Máté, az egri szimfonikusok karmestere. – Elmúlt lassan egy évet úgy jellemzi, hogy az a folyamatos lemondásokról, újratervezésekről, megállásokról és rövid újrakezdésekről szólt.

– Ez egyrészt lelkileg nagyon megterhelő, másrészt szakmailag is hektikussá tette a felkészülési időszakokat. Nem utolsósorban pedig a sok megvalósulatlan koncert miatt anyagilag is komoly nehézségeket jelentett együttesünknek. A zenészeknek nincs folyamatos fizetésük, hanem csak a ténylegesen elvégzett feladatok után tudunk nekik juttatást adni. Ez a zenei és kulturális szféra jelentős részét hozta és hozza még, ki tudja meddig nehéz, sokszor reménytelen helyzetbe – húzta alá Szabó Sípos Máté.

Tavaly ősszel sikerült még egy ifjúságnak szóló előadást rögzíteniük. Ránki Györgynek A két bors ökröcske című zenés meséjét vették fel a zenekarral és Szívós Győző színművésszel közösen, természetesen már közönség nélkül – írja az oldal.

Rég nem játszhattak így közönségnek az egri szimfonikusok
Fotó: Heves Megyei Hírlap/Berán Dániel

– A régi diafilmkockákkal is színesített, a különböző hangszerek megismertetését is magába foglaló előadást az általános iskoláknak bocsátottuk rendelkezésére, akik örömmel éltek a lehetőséggel. Így, bár nem tudtunk élőben velük lenni, de sok száz gyerek részesülhetett a összetett zenei élményben. A folytatást a felső tagozatosoknak, gimnáziumuknak terveztük még a Beethoven-emlékév kapcsán, de ez már csúszik. A járványügyi korlátozások lehetőséget adnak a közönség nélkül folyó munkára, így az országban sok együttes tud élni az online vagy más módon rögzített koncertek megvalósításának lehetőségével. Bár a rendelkezések értelmezésében vannak vitás kérdések, de várhatólag hamarosan Egerben is elhárulnak az akadályok az elől, hogy folytathassuk székhelyünkön a munkát az internet segítségével – árulta el a karmester.

A zenekarnak tavaly az VIII. Egri Kamaraopera Fesztivált egy héttel a kezdés előtt kellett lemondani.

– Képzelheti, hogy mennyi munka és szervezés veszett kárba. De persze nem ez volt az egyetlen. Nem tudjuk, mikor indulhat újra a valódi zeneélet. Sok elmaradt előadást kell majd pótolnunk, miközben bizonytalan a jövő pénzügyi háttere is. Nehéz úgy felkéréseket lefixálni, szerződéseket kötni, hogy semmi sem garantálható. Nem vagyok optimista a tekintetben, hogy mikor lehet majd közönségnek élőben játszani újra, viszont eltökélt vagyok abban, hogy minden lehetséges eszközt megragadva ne hagyjuk közönségünket klasszikus zenei élmény nélkül. Sokféle formációban tervezem a további munkát, több teret adva a zenészek egyéni képességeinek kibontakoztatására is. Szeretném kreatívabban használni az online lehetőségeket is, hogy a kényszer helyett inkább az összeadott értékek frissessége születhessen meg. A közönséggel való kapcsolattartást is át kell értelmeznünk, és új formákat kell kitalálnunk rá. Vannak terveim, csak engedjenek végre játszani – mondta Szabó Sípos Máté.

Heteken belül elkészül a Harsogó csend című felvételük, amelyben Beethoven zsenijét a zenei építkezés rejtelmein keresztül ismerhetik meg a fiatalok. Az idén elmaradt újévi koncertek kárpótlásaként egy farsangi, streamelt hangversenyt terveznek Eger szeretett közönségének. Emellett készülnek a tavaszi időszak koncertjeire is, amit akár közönséggel, akár nélkülük, de nekik biztosan el fogják játszani.

– A zenekari zenészeknek nemcsak hivatásuk, de mindennapi örömforrásuk és megnyilatkozási formájuk a közös muzsikálás. Ezt nem pótolja semmi az interneten. Mint ahogy a közönségnek sem pótolható igazán az élő zene. Ez a kölcsönhatás élteti ezt a műfajt. A jelen helyzet, főleg azoknak, akik szabadúszó zenészek, művészek elég elkeserítő és ambivalens – fogalmazott Szabó Sípos Máté.

Szabadi Martina Laura

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy fából épít működő járgányokat a tiszaörsi ezermester. Puskás István készített már motorkerékpárt, Forma–1-es versenyautót és valósághű traktort.