Tó és hegy után már folyója is van Ruzsának!

Gyorsan komoly hagyománya lett Ruzsának a vízmegtartásnak. A település, mint korábban megírtuk, élen jár hazánkban a csapadékvíz megfelelő tározásában és a hirtelen lezú­duló eső okozta problémák ke­­zelésében. Belterületen egy kisebb tavat alakítottak ki a víz tárolására, míg külterületen, a szennyvíztisztító mögött, egy olyan tározót hoztak létre, amely alkalmas a megtisztított víz megtartására. Erre mondta Sánta Gizella, a település polgármestere viccelődve, hogy addig lesz polgármester, amíg nem lesz egy hegyük és egy tengerük.

Komolyan veszik a vízmegtartást Ruzsán. Sánta Gizella polgármester azt mutatja, hogy egy megsérült ivóvízkút helyreállításakor napi 300 köbméter vizet kellett kiszivattyúznia Ruzsának, amit a külterületi csatornába vezettek, innen szivárog majd a talajba.
Fotó: DÉLMAGYAR/TÖRÖK JÁNOS

A tavak már elkészültek, dombjuk is van, most pedig lett egy folyójuk. Ennek előzménye, hogy a külterületi csatornákat is fejlesztették, hogy az esővíz ne tudjon gyorsan elfolyni, he­­lyette a környező legelőket tudják öntözni azzal.

– A LIFE-os pályázat szemléletformáló hatása érvényesül a mindennapokban. Ha már van valahol víz, tartsuk meg. Én magam is máshogy tekintek a vízre, mióta benne vagyunk ebben a pályázatban – mondta a polgármester, mielőtt elmesélte folyójuk történetét.

Az ivóvízminőség-javító programban megsérült az egyik ivóvízkút föld alatti része. Ennek javítási munkálatai még novemberben elkezdődtek, decemberben már teljes kapacitással szivattyúzták a vizet, ami napi 300 köbmétert jelentett.

– Hat héten keresztül vezettük ezt a vizet a belvízelvezető csatornába. Sikerült itt tartanunk ezt a vizet. A falu határában a néhány kilométeres csatornából szivárog majd a víz lassan a talajba, ahelyett, hogy engedtük volna, hogy elfolyjon a Tiszába – mutatta a helyszínen a Szegedi úton, Ruzsa utolsó utcája után a metsző hidegben.

Mi az a LIFE?

A LIFE az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi alap. Célja, hogy javítsa a legsérülékenyebb magyarországi önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, a klímaváltozásból fakadó kockázatok csökkentésével.

A cikk teljes tartalma ide kattintva érhető el.