– Általánosságban rögzítendő, hogy amennyiben egy gyűlésen a békés résztvevőket ellentétes politikai véleményük okán korlátozzák a szabad mozgásukban, úgy büntetőjogi értelemben akár a kényszerítés is megvalósulhat. Amennyiben mindez jelentős érdeksérelmet okoz, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető – mondta el lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A szakértő kiemelte: a magyar jogrend világosan rögzíti, hogy
pusztán a vélemény tartalma miatt senkit nem lehet eltávolítani egy nyilvános rendezvényről,
hiszen az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A gyülekezési törvény szerint a gyűlés vezetője ugyanakkor a gyűlésről kizárhatja, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. A „súlyos zavarás” fogalmába ugyanakkor nem tartozik bele az ellentétes vélemény puszta kinyilvánítása.
Az Alkotmánybíróság 2016-os határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem abszolút, és korlátozható a közrend védelme, más alapjogok védelme, illetve a rendezvény békés jellegének biztosítása érdekében. Viszont önmagában a vélemény kifejezése miatt eltávolítás nem lehet arányos, csak akkor, ha az adott magatartás ténylegesen zavarja vagy veszélyezteti a rendezvény rendjét, békés jellegét vagy mások jogait
– mutatott rá ifjabb Lomnici Zoltán. Emlékeztetett: nemzetközi szinten is hasonló elvet erősített meg az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága a Redmond-Bate kontra DPP ügyben, kimondva, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikke által védett szólásszabadság magában foglalja azt is, hogy akár sértő módon, de törvényes keretek között kifejezett vélemény nem adhat önmagában alapot a rendezvényről való eltávolításra.
Ugyanakkor akarata ellenére egy nem hivatalos személy, például biztonsági őr közterületen tartott utcafórumról önállóan nem jogosult eltávolítani senkit.
Vagyis Magyar Péter biztonsági őrei jogsértést követhettek el, amikor a politikus rendezvényéről akaratuk ellenére dobtak ki embereket.