Trump mindig a béke pártján állt

Donald Trump második elnöki ciklusának egyik fő célja a béke megteremtése és az orosz–ukrán háború lezárása. Trump többször hangsúlyozta, véget akar vetni pusztításnak és az emberek értelmetlen halálának.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Fotó: MANDEL NGAN Forrás: AFP

A Milwaukee-ban tartott jelöltállító konvención a párt küldöttei egyhangúan őt választották elnökjelöltnek, alelnökjelöltként pedig J. D. Vance ohiói szenátort nevezte meg. 

A novemberi választáson Trump 312 elektori szavazattal győzte le Kamala Harris demokrata jelöltet, aki 226 szavazatot kapott. 

Donald Trump újbóli indulásával a MAGA-mozgalom is újraindult, amely a Make America Great Again!, vagyis a Tegyük újra naggyá Amerikát! szlogen rövidítéséből ered, és egyre népszerűbbé vált Trump támogatói körében. A közösségi oldalakon egyre népszerűbb lett a MAGA, nőtt a támogatók száma, a betűszó pedig sapkákon és pólókon is megjelent, Donald Trump is több alkalommal viselt MAGA-sapkát. 

Merényletkísérletek sorozata

Második kampánya idején három alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene. A legsúlyosabb eset 2024. július 13-án, a pennsylvaniai Butlerben történt, ahol egy mesterlövész lövése a fülét érte. Egy ember meghalt, egy másik súlyosan megsérült. A merénylőt a titkosszolgálat helyszínen ártalmatlanította. Később Floridában, a Mar-a-Lago közelében, valamint Kaliforniában, egy kampányesemény előtt is megakadályoztak egy ellene irányuló támadást.

Trump a béke pártján 

Trump második elnöki ciklusának egyik fő célja a béke megteremtése, különösen az orosz–ukrán háború lezárása. Különmegbízottakat nevezett ki Ukrajnába és a Közel-Keletre, és több diplomáciai lépést tett.

Január közepén Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg kijelentette, hogy az Egyesült Államok elnöke száz napon belül véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak. Trump célja a háború okozta emberi és gazdasági pusztítás megfékezése volt, úgy, hogy mindkét fél érdekei érvényesüljenek. Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójától már akkor is fordulatot várt a világ az ukrajnai helyzet megoldásában. Szakértők már akkor is a lehetséges tárgyalási helyszínekről találgattak, a helyszínek között Budapest is felmerült. Januárban Trump arra kérdésre, hogy mikor találkozik az orosz elnökkel, azt mondta: 

Remélem, hogy hat hónapnál sokkal hamarabb.

Végül augusztus 15-én valósul meg a találkozó, amelyet hosszú folyamat előzött meg.

Trump februárban Zelenszkijjel találkozott, amely végül botrányos lett. A Fehér Házban tartott találkozó éles szóváltásokkal telt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között. Az amerikai elnök bírálta az ukrán vezetőt, amiért szerinte visszaél az Egyesült Államok támogatásával, és nem mutat hálát a nyújtott segítségért. J. D. Vance alelnök is kemény kritikát fogalmazott meg, kijelentve, hogy Zelenszkij tiszteletlenül viselkedik, és veszélybe sodorja országát azzal, hogy nem a diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben. 

Donald Trump a találkozón egyértelművé tette véleményt az ukrán elnöknek.

Nem vagy abban a helyzetben, hogy diktálj! Tiszteletlen vagy az országom iránt!

Donald Trump szerint az amerikai segítség nélkül Ukrajna már nem létezne. Az amerikai elnök hozzátette: 

Ez az ostoba elnök [utalás Joe Bidenre] 350 milliárd dollárt adott nektek, katonai felszerelést adtunk… ha nem lett volna a mi fegyverzetünk, ez a háború két hét alatt véget ért volna.

Az ukrán elnök nem volt hajlandó köszönetet mondani, ami miatt Trump és Vance egyre ingerültebbé váltak és a tervezett ásványjogi megállapodás aláírása is elmaradt, Zelenszkij pedig távozni kényszerült a Fehér Házból.

Végül Trump kibékült Zelenszkijjel, az ukrán elnök Rómában, Ferenc pápa temetésén találkozott Donald Trump amerikai elnökkel. Trump akkor egyértelművé tette: fokozná a nyomást Ukrajnára és Zelenszkijre, hogy fogadják el az általa javasolt béketervet, amely állítólag magában foglalná az Egyesült Államok hivatalos elismerését Oroszország Krím félsziget feletti megszállásáról, valamint Moszkva keleti és déli elfoglalt területei feletti tényleges ellenőrzésének elfogadását.

Trump egy intenzív orosz támadássorozat után áprilisban azt írta közösségi oldalán:

Nem örülök az orosz csapásoknak Kijev ellen. Nem szükségesek, és nagyon rossz az időzítés. Vlagyimir, állj le! Hetente 5000 katona hal meg. Kössük meg a békeszerződést!

Trump az ovális irodában újságíróknak azt is elmondta, hogy Putyin „elég nagy engedményt” tett azzal, hogy nem követelte Ukrajna egész területét. Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna „jogilag nem ismeri el a Krím megszállását”, amit a Trump-kormány a konfliktus befejezésére irányuló javaslatának egyik pontjaként szerepeltetett.

Witkoff áprilisban találkozott Putyinnal Szentpéterváron. 

Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv vázlata akkor „biztató fogadtatásban részesült.” Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy ha napokon belül nem lesznek előrelépések az orosz-ukrán béketárgyalásokon, akkor az Egyesült Államok visszaléphet a tárgyalásoktól.

Ha nem lehet véget vetni az ukrajnai háborúnak, akkor tovább kell lépnünk

– mondja újságíróknak, mielőtt Párizsba indul, ahol magas szintű tárgyalásokat folytatott európai és ukrán tisztviselőkkel.

Trump később az ovális irodában újságíróknak azt mondta, hogy Rubiónak igaza van, de még vár, ugyanakkor jelezte, hogy gyorsan szeretné lezárni az ügyet.

Április 25-én Trump különmegbízottja, Steve Witkoff három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ez volt a negyedik oroszországi látogatása Trump hivatali ideje alatt. Trump akkor az írta, hogy „nagyon közel állnak a megállapodáshoz”, és Ukrajnának és Oroszországnak találkoznia kell, hogy befejezzék.

Trump csalódott

Röviddel ezután Trump a Truth Socialon azt kérdezte, hogy Putyin „nem akarja-e befejezni a háborút”, és „csak húzza az időt” a béketárgyalásokon. Új szankciókkal fenyegette Oroszországot.

Putyin háromnapos tűzszünetet rendelt el az orosz–ukrán háborúban Ukrajnával május 8-tól 11-ig, Oroszország második világháborús győzelmének ünnepségei alatt. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára erre válaszként közölte, hogy Trump nem ideiglenes, hanem állandó tűzszünetet akar Oroszország és Ukrajna között, majd hozzátette: 

Az Egyesült Államok elnöke egyre inkább csalódott mindkét ország vezetőiben

– mondja Leavitt a sajtótájékoztatón.

Az Egyesült Államok ideális esetben 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet szorgalmaz… ha a tűzszünetet nem tartják tiszteletben, az Egyesült Államok és partnerei további szankciókat fognak bevezetni

– írta Trump a Truth Socialon.

„Szerintem megoldjuk”

Trump az Egyesült Arab Emírségekbe érkezés előtt az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva kijelentette: semmi sem fog történni, amíg Putyin és ő nem találkoznak. Májusban, az orosz–ukrán delegáció között lezajlott tárgyalások kapcsán Trump megerősítette: amint lehet, találkozni kíván az orosz elnökkel, és az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondja, hogy felhívja Putyint, mert találkozniuk kell. Hozzátette: 

Szerintem megoldjuk

Trump–Putyin-találkozó helyett többször beszéltek telefonon

Május 19-én Trump kétórás, nagy várakozással kísért telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, amely után az amerikai elnök kijelentette: 

Oroszország és Ukrajna azonnal megkezdi a tárgyalásokat a tűzszünetről, és ami még fontosabb, a háború befejezéséről.

Hozzátette, hogy a feltételekről a két fél tárgyal.

Néhány nappal később, miután az orosz támadások nem csitultak, Trump újságíróknak azt mondta: 

Nem vagyok elégedett Putyin tetteivel. Sok embert öl, és nem tudom, mi a fene történt vele. Régóta ismerem, mindig jól kijöttünk, de rakétákat lő városokra és embereket öl, és ezt egyáltalán nem szeretem.

Az amerikai elnök kijelentette:

Tárgyalások közepén vagyunk, és ő rakétákat lő Kijevre és más városokra.

Aznap este Trump a Truth Socialon azt írta, hogy Putyin teljesen megőrült. Trump Zelenszkijt is bírálta, és elhatárolódott a konfliktustól.

Hasonlóképpen, Zelenszkij elnök sem tesz jót az országának azzal, ahogy beszél. Minden, ami a szájából kijön, problémákat okoz, nem tetszik, és jobb, ha abbahagyja

– írta a Truth Socialon, megismételve korábbi kijelentéseit is, miszerint:

Ez egy háború, amely soha nem kezdődött volna el, ha én lettem volna az elnök. Ez Zelenszkij, Putyin és Biden háborúja, nem „Trumpé”. Én csak segítek eloltani a nagy és csúnya tüzeket, amelyeket súlyos alkalmatlanság és gyűlölet okozott.

Ezt követően Donald Trump kéthetes határidőt szabott arra, hogy felmérje, Putyin komolyan gondolja-e a béketárgyalásokat, és az ovális irodában kijelentette: „Meg fogjuk tudni, hogy csak játszik-e velünk, vagy sem. Ha igen, akkor kicsit másképp fogunk reagálni. De ez körülbelül másfél-két hétig fog tartani.”

Július negyedikén Trump és Putyin több mint egyórás telefonbeszélgetést folytatott.

Megbeszéltük az Ukrajna által Oroszország repülőgépei ellen elkövetett támadást, valamint a két fél által elkövetett egyéb támadásokat. Jó beszélgetés volt, de nem olyan, amely azonnali békéhez vezetne

 – írta Trump a Truth Socialon.

A Trump által szabott határidő lejárta után az amerikai elnök a New York Post Pod Force One podcastjában elmondja, hogy kezd elgondolkodni azon, hogy az orosz elnök talán nem is akar békét.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vezetett be további szankciókat Oroszország ellen, Trump így válaszolt: 

Ez nem csak arról szól, hogy aláírunk egy dokumentumot. Több milliárd dollárról van szó. A szankciók nem olyan egyszerűek.

Július harmadikán Trump közel egyórás telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, amely szerinte nem hozott eredményt.

Beszéltünk telefonon. Elég hosszú beszélgetés volt. Sok mindenről beszéltünk, többek között Iránról, és mint tudják, az Ukrajnával folyó háborúról is

– nyilatkozta Trump, hozzátéve: 

Nem vagyok elégedett.

Donald Trump határidőt szabott

Ezt követően, július tizennegyedikén Trump új, ötvennapos határidőt adott Oroszországnak az Ukrajnával való békemegállapodás elérése érdekében, és kijelentette, hogy ellenkező esetben Oroszországnak százszázalékos vámokkal kell számolnia, az orosz olajat vásárló országoknak pedig másodlagos szankciókkal.

Nem sokkal később, július 28-án Trump ötven napról „tíz vagy tizenkét napra” rövidítette azt a határidőt, amelyen belül Putyinnak békeszerződést kell kötnie, vagy további szankciókkal kell számolnia. Ennek kapcsán Skóciában újságíróknak azt mondta:

Nincs értelme várni.

Augusztus hatodikán Steve Witkoff találkozott Putyinnal Moszkvában, amely után a Fehér Ház közölte:

Witkoff különmegbízott találkozója Putyin elnökkel jelentős előrelépést hozott. Az oroszok kifejezték vágyukat, hogy találkozzanak Trump elnökkel, aki nyitott a találkozóra mind Putyin elnökkel, mind Zelenszkij elnökkel. Trump elnök szeretné, ha véget érne ez a brutális háború.

Trump augusztus nyolcadikán jelentette be, hogy csúcstalálkozót tart Putyinnal Alaszkában, amely Putyin első amerikai látogatása lesz 2015 óta.

Az Egyesült Államok elnöke jelezte, hogy a háború befejezésére irányuló tárgyalások részeként valószínűleg „néhány területcsere” fog történni Oroszország és Ukrajna között.

Borítókép: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke (Fotó: AFP)