Sajtótájékoztatóval zárult az Euró­pai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának háromnapos látogatása. A küldöttség többek között felszólította a magyar kormányt, hogy igazságosan és átláthatóan jussanak el az uniós források a magyar állampolgárokhoz.

Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

Húszperces késéssel kezdődött meg az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) háromnapos látogatását lezáró sajtótájékoztatója. A delegáció az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos tényfeltáró látogatásra érkezett hazánkba.
Monika Hohlmeier német néppárti képviselő, a delegáció vezetője bevezetőjében kifejtette, hogy érdekes és intenzív munkát folytattak az elmúlt három napban. Mint kifejtette, azért került sort erre a látogatásra, mert Magyarország az első olyan tagország, ahol bevezették az úgynevezett ellenőrzési mechanizmust. Mint mondta, rendszeresen egyeztetnek az Európai Bizottsággal, és a felelősségük abban áll, hogy az úgynevezett 27 szupermérföldkő hogyan teljesül hazánk esetében.
A delegáció vezetője kiemelte, hogy a magyar kormány képviselőivel és többek közt civil szervezetekkel is találkoztak. − Az uniós források nagy lehetőséget jelentenek Magyarországnak. A kérdés, hogy ezek hogyan érhetik el a magyar polgárokat, hogyan lehet azt garantálni, hogy egyformán kapjanak ezekből a forrásokból − emelte ki Hohlmeier. Hangsúlyozta, hogy a teljesülések érdekében Magyarországot alapos és szigorú vizsgálat alá akarják vonni. Kiemelte: nagy elismerést érdemel, hogy felállították az Integritás Hatóságot. A hiányosságok között említette ugyanakkor, hogy fenntartásokkal éltek az Állami Számvevőszék hatékonyságát illetően. A közbeszerzések felhasználásáról közölte: a civil szervezetektől érdeklődve a tudomásukra jutott, hogy szerintük azok a szervezetek kapják meg a támogatást, akik közel állnak a kormányhoz. A vállalkozókról pedig Hohlmeier azt állította, megemlítették, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva torzító intézkedéseket vezet be a kormány. Elhangzott még, hogy az Országgyűlés a döntéshozásban szerintük igen kapkodó, a regionális önkormányzatok a nemzeti helyreállítási tervben korlátozottan kapnak szerepet, valamint egyes szereplők szerint megfélemlítik őket a hatóságok.
Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő azt mondta, hogy a delegáció mindenhova megy az unióban, több helyen is vannak tényfeltáró ­missziók. Hozzátette, fontos, hogy az uniós költségvetés ne legyen kockázatoknak kitéve. − Nekünk semmi problémánk sincs a magyarokkal − fogalmazott a képviselő. Kifejtette: a jövő héten lesz egy közös egyeztetés a Johannes Hahn vezette költségvetési testülettel és az Európai Bizottsággal, ahol például az Integritás Hatóság tevékenységét pozitívumként fogják megemlíteni.
Lara Wolters holland képviselő azt nyilatkozta, aggódnak, hogy mennyire valósul meg az európai projekt jövője, ugyanakkor elmondta, hogy nem Magyarországot akarták támadni.
Daniel Freund, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség német képviselője kifejtette, hogy már nyolcadszor van itt Magyarországon, és mindig tanul új dolgokat. Mint mondta: azt szeretnék, hogy az uniós források minél hamarabb eljussanak Magyarországra. Hozzátette, azt reméli, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy a 27 szupermérföldkövet teljesítse.
Kérdésre válaszolva, miszerint Ursula von der Leyen azt javasolja az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság vezetéken a kőolajszállítást Magyarország felé, Monika Hohlmeier úgy fogalmazott: „Félreértik a szerepünket, nekünk a költségvetés felügyelete a feladatunk.” A brüsszeli korrupciót felvető kérdésre a delegáció vezetője kifejtette: azok, akik bűncselekményt követnek el, a belga hatóságok vizsgálatára számíthatnak.