Nem lehet túszul ejteni a hallgatókat

Egyértelműen bebizonyítottuk, hogy tévesek mindazok az információk, amelyek alapján elítélik a modellváltó egyetemeket és ezáltal Magyarországot – jelentette ki Kovács Levente, az Óbudai Egyetem (ÓE) rektora a lapunknak adott interjúban. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy az Európai Egyetemek Szövetségénél pozitív hozzáállást tapasztaltak, a szervezet szakmailag próbál segíteni a helyzet rendezésében. Kovács Levente arról is beszélt, hogy a hármas jubileumot ünneplő egyetemre idén annyian iratkoztak be, mint még eddig soha, ráadásul a mesterképzésükön is közel egyharmadával nőtt a felvett hallgatók száma.

Az Óbudai Egyetem két kategóriát is lépett előre és még sosem jelentkeztek ide annyian, mint idén (Fotó: Havran Zoltán)

– Ekkorát előreugrani még egyszer nem lehet. Innen hogyan tovább?
– Először szeretnénk stabilizálni a helyünket a 601–800. közötti tartományban. Erre jó lehetőségünk van, ha tudjuk hozni a tavalyi év tudományos és innovációs eredményeit. Az állam is ezt várja el tőlünk, ezért kötött velünk hosszú távú finanszírozási szerződést, mi pedig a kiemelkedő teljesítménnyel juthatunk többletforrásokhoz. Mindez azt mutatja, hogy 

az állam a modellváltással valós versenyhelyzetet teremtett, ami nagyon pozitív dolog, 

mert az ipari megbízásainkkal együtt tovább javulnak az innovációs és a befektetési lehetőségeink. A tudásalapú társadalom kialakításához és tudományos értékeink megtartásához ezek elengedhetetlenül fontosak.

– Hogyan alakult a hallgatók száma?
– Az egyetem hallgatóinak több mint 60 százaléka középszintű érettségivel került be 2019-ben, ma pedig csakis emelt szintű érettségivel lehet hozzánk jelentkezni. Az egyetem színvonalának emelkedését mutatja, hogy a szigorúbb követelmények ellenére 2022 óta folyamatosan nő a jelentkezők és a felvett hallgatók száma. 

Az egyetem történetében még soha nem iratkozott be annyi elsőéves hallgató – 4300-nál is több –, mint idén szeptemberben, pedig már tavaly is rekordot döntöttünk. 

Fontos előrelépés, hogy mesterképzésünkön 30 százalék felett nőtt a felvettek aránya, így egyre több jól képzett szakembert tudunk kibocsátani. A dinamikus hallgatói létszámemelkedés, a piac és a társadalom is visszaigazolja, hogy stratégiai lépéseink keresetté tették intézményünket.

– Milyen tapasztalatokat szereztek az idén indult Pannónia ösztöndíjprogramról?
– A modellváltó intézmények egy elhibázott brüsszeli döntés miatt kikerültek az Erasmus- és Horizon programokból. A Pannónia program eredeti szándék szerint ezek kiegészítésére és támogatására szolgált volna, a forrásmegvonások ­miatt azonban egész más szerepet tölt be. Számunkra most ez az egyetlen lehetőség, hogy a hozzánk járó hallgatók mobilitását támogassuk. Mivel széles körű nemzetközi kapcsolatot alakítottunk ki korábban, azt látjuk, hogy 

a külföldi egyetemek fogékonyak a Pannónia programra, az Erasmusból való kizárást ők maguk is diszkriminatív eljárásként értékelik.

Számos top 500, sőt top 250-es egyetemmel állapodtunk meg év eleje óta világszinten. Sokszor buzdítanak bennünket, hogy ne hagyjuk magunkat, mert a kizárás nem volt korrekt eljárás, pereljük is érte az EU-t. Egyébként jogilag tagjai vagyunk az Erasmusnak és a Horizon Europe-nak, pályázhatunk is, de ha nyerünk, pénzt akkor sem kaphatunk. Az állam bevezetett egy kiegészítő csomagot, a kutatásokat támogató HU-Rizont, amely előfinanszírozza a tervezett és elnyert programokat, bízva abban, hogy előbb-utóbb a helyzet rendeződik, és visszakaphatjuk a most megelőlegezett forrásokat.

– Optimizmus érezhető a szavaiból. Mennyi esélyt lát most arra, hogy a brüsszeli diszkrimináció megszűnjön?
– Örök optimista vagyok. Bár tény és való, hogy a modellváltó egyetemek egy politikai játszmába keveredtek bele akaratukon kívül, amely minden EU-s alapelvnek ellentmond. Az unió bizonyítékok nélkül, álhírek alapján marasztal el bennünket, de az elmúlt hetek történései bizakodóvá tettek. Az Európai Egyetemek Szövetségével (EUA) – amelynek nyolc másik modellváltó egyetemmel tagja az ÓE is – úgy tűnik, hogy sikerült megállapodnunk. A szervezet tavaly megválasztott elnöke, a spanyol Josep M. Garrell professzor Magyarországra látogatott idén május 8-án, amikor rektor kollégáimmal fogadtuk őt a Magyar Rektori Konferencia (MRK) színeiben. 

Az ÓE-re szervezett találkozón egyértelműen bebizonyítottuk, hogy tévesek mindazok az információk, amelyek alapján elítélik a modellváltó intézményeket és ezáltal Magyarországot. Néhány héttel ezelőtt az MRK főtitkárával, Dubéczi Zoltánnal részt vettünk az EUA éves tanácskozásán, ahol ismét kifejeztük aggályainkat, és immár pozitív hozzá­állást tapasztaltunk, szakmailag próbálnak segíteni a helyzet rendezésében. 

Nem szeretnék, hogy még egyszer egy országok felett álló entitás túszul ejthessen több intézményt, a felsőoktatásba felvett hallgatók több mint hatvan százalékát, azaz mintegy kétszázezer magyar hallgatót, valamint több ezer magyar oktatót. Azt sem szeretnék, hogy a magyarországi helyzet előfordulhasson bármely más uniós tagállamban.

– Milyen hamis vádakkal illették a modellváltó magyar egyetemeket?
– Nem igaz, amit arról állítanak, hogy az állam az egyetemeken tartaná a kezét politikai értelemben, mert az egyetemi szenátus és annak döntései függetlenek. 

Az Óbudai Egyetem a 2021. augusztusi modellváltása óta közel hatszáz határozatot hozott, melyek közül a kuratórium egyikbe sem szólt bele. Normális esetben az egyetemi döntésekbe az uniónak sincs beleszólása. 

Egyébként működnek alapítványi intézmények más EU-tagországokban is, de érdekes módon azokat a követelményeket nem kérik rajtuk számon, amelyek miatt minket büntetnek. Készen állunk a megegyezésre, bizonyos brüsszeli aggályok nyomán változtatásokat javasoltunk, de év eleje óta nem kapunk választ ezekre az elképzelésekre.

Biztosított a modellváltó egyetem autonómiája, Brüsszel téves információk alapján ítélkezik (Fotó: Havran Zoltán)

– A modellváltás tette lehetővé az Óbudai Egyetemnek a tőkealap létrehozását. Hogyan tud az intézmény ebből profitálni?
– Ahogy azt már korábban elmondtam, befektetői egyetemi szemlélet alapján alakítjuk stratégiánkat. Az állam azért fekteti be hozzánk az adófizetők pénzét, hogy jól képzett hallgatókat adjunk az iparnak, mi pedig ezt a befektetést tovább szeretnénk kamatoztatni a társadalom javára. A magyar szürkeállomány rengeteg Nobel-díjast és újító ötletet adott a világnak, azonban az általuk létrehozott innovációk előnyeit hazánk kevésbé tudja hasznosítani, mert a fiatal tehetségeinket könnyen elkapkodják külföldre. Ezért erőteljesen fókuszálnunk kell a tehetséggondozásra, de az innováció menedzselése is legalább annyira fontos feladatunk. Az első ötlet után szükség van kezdőtőkére, ami még nem akkora, hogy a nagy tőkealapok ingerküszöbét elérje, de segít áthidalni az úgynevezett innovációs „halálvölgyet”, amikor már egy innováció szárba szökkent, csak nem kellően tőkeérett. Emiatt hoztuk létre a saját tőkealapunkat, amely megteremti az átmenetet a kis és a nagy tőkealapok között. Bízunk abban, hogy ez növeli az egyetemünk tekintélyét.

– Mely eredményeire a legbüszkébb az elmúlt öt évből, és mik a jövőbeli tervei?
– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az egyetem nagyon előkelő helyre került a világrangsorban, ami a kollégáimmal közös siker. 

Öt évvel ezelőtt senki nem kötött volna arra fogadást, hogy ekkorát lépünk előre, ráadásul ennyi buktató közepette. Először jött a Covid, majd a szomszédunkban zajló háború miatti energiaválság, most pedig az EU diszkriminatív eljárása. Mindig ütöttek bennünket, de mi egyre feljebb jutottunk. Vajon hol tartanánk a folyamatos hátráltatások nélkül? 

Ne felejtsük el azt sem, hogy a hozzáállásban, az akadémiai és az adminisztratív életpályában gyökeres változtatásokat indítottunk el az ÓE-n. Ami a jövőt illeti, a befektetői egyetemi szemlélet olyan egyedi lehetőséget ad nekünk a térségben, hogy idővel a nyugati egyetemekkel is eredményesen fel tudjuk venni a versenyt.

Borítókép: Kovács Levente rektor hangsúlyozta, hogy téves információk alapján elítélik el Magyarországot és a modellváltó intézményeket (Fotó: Havran Zoltán)