Nem lehet túszul ejteni a hallgatókat

Egyértelműen bebizonyítottuk, hogy tévesek mindazok az információk, amelyek alapján elítélik a modellváltó egyetemeket és ezáltal Magyarországot – jelentette ki Kovács Levente, az Óbudai Egyetem (ÓE) rektora a lapunknak adott interjúban. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy az Európai Egyetemek Szövetségénél pozitív hozzáállást tapasztaltak, a szervezet szakmailag próbál segíteni a helyzet rendezésében. Kovács Levente arról is beszélt, hogy a hármas jubileumot ünneplő egyetemre idén annyian iratkoztak be, mint még eddig soha, ráadásul a mesterképzésükön is közel egyharmadával nőtt a felvett hallgatók száma.

– Idén november 23-án ünneplik az Óbudai Egyetem tripla jubileumát, hiszen három évfordulóról emlékeznek meg: tizenöt éves maga az egyetem, 145 évesek az intézmény ipari iskolai hagyományai, valamint 630 éves az egyetem első, IX. Bonifác pápa által kiadott alapítólevele. Hogyan ünneplik a jubileumi évet?
– Fiatal intézmény vagyunk, ezért tartozunk az ötven év alatti egyetemek kategóriájába a rangsorokban. Büszkén tekintünk vissza erre a sok szempontból küzdelmes, de sikeres tizenöt évre. Ahogy jubileumi mottónk is jelzi – Hagyomány és innováció –, egyszerre tartjuk kiemelt értéknek az elődintézményeink által teremtett tradíciót, valamint az új iránti fogékonyságot, a rugalmasságot, amely fiatalságunkból fakad. Az 1879-ben létrejött budapesti Állami Középipartanoda – a Bánki Karunk elődje – például a gyakorlatorientált képzés, valamint a szoros ipari kapcsolatok hagyományát örökítette ránk. Óbuda történelme, az itt alapított középkori egyetem emlékezete ezért hangsúlyos a számunkra. 2025-ben erre a hármas jubileumra készülünk, lesznek kiadványaink, kiállításaink, konferenciáink és hallgatóknak szóló programjaink. Úgy szeretnénk ünnepelni, hogy annak részese legyen az egész egyetemi közösség.

– Az ÓE robbanásszerű előretörést ért el a nemzetközi rangsorokban. Minek köszönhető ez a siker?
– Egyetemmé válásunkban nagy szerepet játszottak a korábbi erős ipari kapcsolatok. Ez ­óriási előny volt, és ezt megtartva fel kellett fejlesztenünk a tudományos, illetve a kutatás-fejlesztési oldalunkat. Eldöntöttük, hogy a robotikát, az egészségipart, a kiberbiztonságot és a mesterséges intelligenciát tesszük kulcsterületeinkké a bennük rejlő jelentős potenciál miatt. Érdekes egybecsengés, hogy a magyar Országgyűlés által 2023-ban elfogadott Neumann János-program is ezeket a célterületeket jelölte meg. Az nagyon hamar látható volt, hogy ezek a tudományágak nemzetközileg is meghatározók lesznek, és más területekre is húzóhatást fognak gyakorolni. Mindezt összekapcsoltuk egy olyan kutatástámogató pályázattal, amellyel nemzetközileg elfogadott kutatókat tudtunk az ÓE-hez kapcsolni. 

Ezenkívül több olyan magyar származású kutatót sikerült arra ösztökélnünk, hogy külföldi munkájuk mellett vegyenek részt az ÓE programjaiban, jelentősen növelve intézményünk nemzetközi tudományos elfogadottságát. 

A kiválósági professzori programunkkal arra bátorítjuk őket, hogy alakítsanak tudományos műhelyeket, ahová be tudják vonni a fiatal hallgatóinkat és pályakezdő kutatóinkat.
– Mi lett ezeknek az eredménye?
– A 2020-ban indított programunk több ütemben érezteti a hatását. Nőtt a tudományos rangunk, hiszen világszínvonalú kutatók csatlakoztak csapatunkhoz. Erre épülve egyre válogatottabb hallgatói bázist tudunk felépíteni, elsősorban a doktori iskoláinkra támaszkodva. Hazai, de régiós szinten is hiánypótló doktori iskolát alapítottunk innovációmenedzsment területén. Kutatás-fejlesztési eredményeinknek köszönhetően egyre több és kiemelt ipari partner működik velünk együtt duális partnerként vagy közös ipari tanszékeket létrehozva. Innovációs gondolkodást támogató tőketársaságot (Obuda Uni Venture Capital) és tudástranszfercéget (Initium Zrt.) alapítottunk. Olyan befektetői szemléletet alakítottunk ki, amely nemcsak az elméleti alapok átadását, hanem az itt születő ötletek mentorálását, megvalósítását és társadalmi hasznosulását tűzte ki célul. 

Mindezeknek köszönhetően a világ egyik leg­elismertebb egyetemi minősítője, a Times Higher Education globális ranglistáján két kategóriát, vagyis több mint négyszáz helyet ugrottunk előre. 

Az elmúlt öt évben a kétezredik hely alatt rangsorolt ÓE mostanra a 601–800. helyre került, ami hozzávetőleg 1400 helyes előrelépést jelent. Ez egy tudatos és stratégiai irányvonalú építkezés eredménye, és bízom abban, hogy más magyarországi egyetemek is be tudnak futni hasonló pályát, hiszen a modellváltás erre kiváló lehetőséget teremtett.

Az Óbudai Egyetem két kategóriát is lépett előre és még sosem jelentkeztek ide annyian, mint idén (Fotó: Havran Zoltán)

– Ekkorát előreugrani még egyszer nem lehet. Innen hogyan tovább?
– Először szeretnénk stabilizálni a helyünket a 601–800. közötti tartományban. Erre jó lehetőségünk van, ha tudjuk hozni a tavalyi év tudományos és innovációs eredményeit. Az állam is ezt várja el tőlünk, ezért kötött velünk hosszú távú finanszírozási szerződést, mi pedig a kiemelkedő teljesítménnyel juthatunk többletforrásokhoz. Mindez azt mutatja, hogy 

az állam a modellváltással valós versenyhelyzetet teremtett, ami nagyon pozitív dolog, 

mert az ipari megbízásainkkal együtt tovább javulnak az innovációs és a befektetési lehetőségeink. A tudásalapú társadalom kialakításához és tudományos értékeink megtartásához ezek elengedhetetlenül fontosak.

– Hogyan alakult a hallgatók száma?
– Az egyetem hallgatóinak több mint 60 százaléka középszintű érettségivel került be 2019-ben, ma pedig csakis emelt szintű érettségivel lehet hozzánk jelentkezni. Az egyetem színvonalának emelkedését mutatja, hogy a szigorúbb követelmények ellenére 2022 óta folyamatosan nő a jelentkezők és a felvett hallgatók száma. 

Az egyetem történetében még soha nem iratkozott be annyi elsőéves hallgató – 4300-nál is több –, mint idén szeptemberben, pedig már tavaly is rekordot döntöttünk. 

Fontos előrelépés, hogy mesterképzésünkön 30 százalék felett nőtt a felvettek aránya, így egyre több jól képzett szakembert tudunk kibocsátani. A dinamikus hallgatói létszámemelkedés, a piac és a társadalom is visszaigazolja, hogy stratégiai lépéseink keresetté tették intézményünket.

– Milyen tapasztalatokat szereztek az idén indult Pannónia ösztöndíjprogramról?
– A modellváltó intézmények egy elhibázott brüsszeli döntés miatt kikerültek az Erasmus- és Horizon programokból. A Pannónia program eredeti szándék szerint ezek kiegészítésére és támogatására szolgált volna, a forrásmegvonások ­miatt azonban egész más szerepet tölt be. Számunkra most ez az egyetlen lehetőség, hogy a hozzánk járó hallgatók mobilitását támogassuk. Mivel széles körű nemzetközi kapcsolatot alakítottunk ki korábban, azt látjuk, hogy 

a külföldi egyetemek fogékonyak a Pannónia programra, az Erasmusból való kizárást ők maguk is diszkriminatív eljárásként értékelik.

Számos top 500, sőt top 250-es egyetemmel állapodtunk meg év eleje óta világszinten. Sokszor buzdítanak bennünket, hogy ne hagyjuk magunkat, mert a kizárás nem volt korrekt eljárás, pereljük is érte az EU-t. Egyébként jogilag tagjai vagyunk az Erasmusnak és a Horizon Europe-nak, pályázhatunk is, de ha nyerünk, pénzt akkor sem kaphatunk. Az állam bevezetett egy kiegészítő csomagot, a kutatásokat támogató HU-Rizont, amely előfinanszírozza a tervezett és elnyert programokat, bízva abban, hogy előbb-utóbb a helyzet rendeződik, és visszakaphatjuk a most megelőlegezett forrásokat.

– Optimizmus érezhető a szavaiból. Mennyi esélyt lát most arra, hogy a brüsszeli diszkrimináció megszűnjön?
– Örök optimista vagyok. Bár tény és való, hogy a modellváltó egyetemek egy politikai játszmába keveredtek bele akaratukon kívül, amely minden EU-s alapelvnek ellentmond. Az unió bizonyítékok nélkül, álhírek alapján marasztal el bennünket, de az elmúlt hetek történései bizakodóvá tettek. Az Európai Egyetemek Szövetségével (EUA) – amelynek nyolc másik modellváltó egyetemmel tagja az ÓE is – úgy tűnik, hogy sikerült megállapodnunk. A szervezet tavaly megválasztott elnöke, a spanyol Josep M. Garrell professzor Magyarországra látogatott idén május 8-án, amikor rektor kollégáimmal fogadtuk őt a Magyar Rektori Konferencia (MRK) színeiben. 

Az ÓE-re szervezett találkozón egyértelműen bebizonyítottuk, hogy tévesek mindazok az információk, amelyek alapján elítélik a modellváltó intézményeket és ezáltal Magyarországot. Néhány héttel ezelőtt az MRK főtitkárával, Dubéczi Zoltánnal részt vettünk az EUA éves tanácskozásán, ahol ismét kifejeztük aggályainkat, és immár pozitív hozzá­állást tapasztaltunk, szakmailag próbálnak segíteni a helyzet rendezésében. 

Nem szeretnék, hogy még egyszer egy országok felett álló entitás túszul ejthessen több intézményt, a felsőoktatásba felvett hallgatók több mint hatvan százalékát, azaz mintegy kétszázezer magyar hallgatót, valamint több ezer magyar oktatót. Azt sem szeretnék, hogy a magyarországi helyzet előfordulhasson bármely más uniós tagállamban.

– Milyen hamis vádakkal illették a modellváltó magyar egyetemeket?
– Nem igaz, amit arról állítanak, hogy az állam az egyetemeken tartaná a kezét politikai értelemben, mert az egyetemi szenátus és annak döntései függetlenek. 

Az Óbudai Egyetem a 2021. augusztusi modellváltása óta közel hatszáz határozatot hozott, melyek közül a kuratórium egyikbe sem szólt bele. Normális esetben az egyetemi döntésekbe az uniónak sincs beleszólása. 

Egyébként működnek alapítványi intézmények más EU-tagországokban is, de érdekes módon azokat a követelményeket nem kérik rajtuk számon, amelyek miatt minket büntetnek. Készen állunk a megegyezésre, bizonyos brüsszeli aggályok nyomán változtatásokat javasoltunk, de év eleje óta nem kapunk választ ezekre az elképzelésekre.

Biztosított a modellváltó egyetem autonómiája, Brüsszel téves információk alapján ítélkezik (Fotó: Havran Zoltán)

– A modellváltás tette lehetővé az Óbudai Egyetemnek a tőkealap létrehozását. Hogyan tud az intézmény ebből profitálni?
– Ahogy azt már korábban elmondtam, befektetői egyetemi szemlélet alapján alakítjuk stratégiánkat. Az állam azért fekteti be hozzánk az adófizetők pénzét, hogy jól képzett hallgatókat adjunk az iparnak, mi pedig ezt a befektetést tovább szeretnénk kamatoztatni a társadalom javára. A magyar szürkeállomány rengeteg Nobel-díjast és újító ötletet adott a világnak, azonban az általuk létrehozott innovációk előnyeit hazánk kevésbé tudja hasznosítani, mert a fiatal tehetségeinket könnyen elkapkodják külföldre. Ezért erőteljesen fókuszálnunk kell a tehetséggondozásra, de az innováció menedzselése is legalább annyira fontos feladatunk. Az első ötlet után szükség van kezdőtőkére, ami még nem akkora, hogy a nagy tőkealapok ingerküszöbét elérje, de segít áthidalni az úgynevezett innovációs „halálvölgyet”, amikor már egy innováció szárba szökkent, csak nem kellően tőkeérett. Emiatt hoztuk létre a saját tőkealapunkat, amely megteremti az átmenetet a kis és a nagy tőkealapok között. Bízunk abban, hogy ez növeli az egyetemünk tekintélyét.

– Mely eredményeire a legbüszkébb az elmúlt öt évből, és mik a jövőbeli tervei?
– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az egyetem nagyon előkelő helyre került a világrangsorban, ami a kollégáimmal közös siker. 

Öt évvel ezelőtt senki nem kötött volna arra fogadást, hogy ekkorát lépünk előre, ráadásul ennyi buktató közepette. Először jött a Covid, majd a szomszédunkban zajló háború miatti energiaválság, most pedig az EU diszkriminatív eljárása. Mindig ütöttek bennünket, de mi egyre feljebb jutottunk. Vajon hol tartanánk a folyamatos hátráltatások nélkül? 

Ne felejtsük el azt sem, hogy a hozzáállásban, az akadémiai és az adminisztratív életpályában gyökeres változtatásokat indítottunk el az ÓE-n. Ami a jövőt illeti, a befektetői egyetemi szemlélet olyan egyedi lehetőséget ad nekünk a térségben, hogy idővel a nyugati egyetemekkel is eredményesen fel tudjuk venni a versenyt.

Borítókép: Kovács Levente rektor hangsúlyozta, hogy téves információk alapján elítélik el Magyarországot és a modellváltó intézményeket (Fotó: Havran Zoltán)