Láthatjuk Jézus keresztjében a bűneink bocsánatát is
Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepelte, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepelte, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Csak mi, keresztyének vihetjük el Krisztus feltámadásának örömhírét a világnak – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap ünnepi istentiszteleten, Budapesten.
– Meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát – mondják később a zsidók a hezitáló Pilátus előtt. Meg kell halnia, mert nem illett az általunk fenntartott struktúrába.
Lehet, hogy a kereszténység elleni erőszak és gyűlöletkeltés aggodalommal tölt el minket, de a szívünk mégis tele van reménnyel és örömmel – fogalmazott az esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján.
A húsvéttal az a gond, hogy egy olyan világban, amelyben a bűnről nem merünk, nem akarunk beszélni, a bűn hatalma alól való szabadulást ünnepelni finoman szólva sem könnyű.
Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét veszi húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Húsvét ünnepén a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, illetve Esztergomban tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.
A halhatatlanság egyetlen alapvető feltétele a halál volt: csak akkor értelmezhető a feltámadás, ha Jézus előtte kileheli a lelkét a keresztfán, és ezzel elhozza nekünk a kegyelmet.
Többen keresztre feszíttették magukat a Fülöp-szigeteken a vallási odaadás jeleként és a nagypénteki hagyományos szertartás szokásos megnyilvánulásaként.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 21-én és 22-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.