Tinder-csapdák, TikTok, deep fake – ezekkel is harcolnak Ukrajnában

Kereskedelmi drónok, Airbnb-adományok, TikTok, hamis propaganda, orosz katonák megtévesztése a Tinderen. Bár egy háború továbbra is katonák és fegyverek harca, az ukrajnai konfliktus új fejezeteket nyitott a hadviselésben, és megmutatja, hogy a 21. századi technológia hogyan képes befolyásolni egy háborút – írja a Baranya megyei hírportál, a Bama.hu.

Drónok

Az elmúlt évtizedben virágzásnak indult a drónpiac, ami ma már világszerte több milliárd dolláros biznisz. Manapság már hétköznapi embereknek is olcsón hozzáférnek egy olyan technológiához, amit korábban csak katonai célokra használtak. Néhány száz dollárt bárki hozzájuthat egy kis drónhoz, az ukrán drónközösség ezt kihasználva gyorsan akcióba is lépett. A hadsereg felhívást intézett a Facebookon a lakossághoz, hogy adományozzák drónjaikat a megfigyelési műveletek támogatására, „Kijevnek szüksége van rád és a drónodra” címszóval – írja a New Atlas alapján a Világgazdaság.

A török drón, amely egész harckocsioszlopokat pusztít el

Noha a Bayraktar TB2-es már több háborúban bizonyult döntőnek, az oroszokat mégis felkészületlenül érte.

Az egyik kijevi drón-kiskereskedelem, a DJI mintegy 300 drónt adott át hadseregnek. Az ukrán miniszerelnök-helyettes a közelmúltban levélben szólított fel a vállalatokat, hogy blokkolják az Oroszországban bejegyzett termékeihez való hozzáférést, mivel állítása szerint az orosz hadsereg az AeroScope nevű DJI által forgalmazott drónok segítségével támadták az ukrán lakosságot. A DJI válaszában közölte: nincs befolyása az AeroScope oroszországi használatára, és nem tudja letiltani a drónhoz való hozzáférést. A cég azt javasolja, hogy vezessenek be dróntilalmat Ukrajna légterében.

Airbnb

Az ukrajnai háborút emberek milliárdjai távolról szemlélik, de sokan szerettek volna segíteni, és segítettek is, ha máshogy nem, pénzadománnyal. Ennek egyik formája, hogy az emberek a világ minden tájáról elkezdték lefoglalni az ukrajnai Airbnb-szállásokat, ezáltal pénzt utalva az országba, amit a rászorulóknak szántak.

Az ötlet gyorsan elterjedt, két napon belül mintegy 61 ezer éjszakát foglaltak le közel kétmillió dollár értékben. 

Az Airbnb pedig felfüggesztette a díjbeszedést, így a teljes összeg közvetlenül az ingatlanok tulajdonosaihoz került, ezáltal pedig a rászorulókhoz. Elvileg. Ugyanis, ahogy sejteni lehetett, megjelentek a csalók, akik hamis ingatlanhirdetéseket tettek közzé, így kicsalva pénzt a gyanútlan emberektől. Továbbá azt is megkérdőjelezték, hogy a tulajdonosokhoz áramló pénz valóban eljut-e a rászorulókhoz.

TikTok

A média alaposan megváltoztatta a lakosság háborúhoz való viszonyát. A legtöbbet példaként hozott vietnami háborúról szóló hírek amerikai háztartások millióiba jutottak el a televíziónak köszönhetően, szakértők szerint ez végül felerősítette a háborúellenes hangokat. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt az arab tavasz idején a Twittert használták széles körben a tiltakozás közvetítésére, az ukrajnai háborúban pedig ugyanezt jelenti a világszerte egymilliárd felhasználóval rendelkező, rövid videókat közlő TikTok. Ezt használják ukrán influenszerek, hogy közvetítsék üzeneteiket követőiknek, és elmondják, mit tapasztalnak a háborús övezetben.

Radikálisan átalakult a fiatalok vészhelyzeti kommunikációja

Természetesen, mint minden médiumnál, itt is megjelentek a dezinformációk, melyek komoly problémát jelentenek. Oroszországban az állami propagandagépezet kemény dolgozik azon, hogy ellenőrzése alatt tartsa a háborúval kapcsolatos narratívát, a TikTok ezért be is tiltotta az oroszországi feltöltéseket. A Vice News vizsgálata szerint a Kreml fizet az orosz influenszereknek, hogy befolyásolják az oroszországi közösségi médiatartalmakat és propagandaüzeneteket tegyenek közzé platformjaikon.

Deep Fake

Nemrég az egyik ukrán bulvárportálon megjelent egy olyan videó, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólítja fel az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és adják meg magukat az oroszoknak. Az ukrajnai székhelyű orosz nyelvű hírportál szerkesztője azt mondta: az oldalt oroszok törték fel, de a deep fake videó valódi forrását még nem sikerült azonosítani. Kutatók már korábban is felhívták a figyelmet a deep fake-re mint a jövő egyik legnagyobb veszélyére.

(A deep fake egy olyan technika, algoritmus, amellyel [mozgó]képeken szereplő személy arcképét élethűen másvalakiére lehet cserélni, akár a videó többi részének változatlanul hagyásával [megtartva a szájmozgást, fejirányt, mimikát, takarásokat stb.]). Gépi mélytanulási [deep learning] algoritmus segít a hamis [fake] mozgókép létrehozásában, innen ered az elnevezés.)

A videó forrásától függetlenül az ehhez hasonló hamis videók elterjedése ékes példa arra, hogy a modern technológia milyen, eddig ismeretlen és ártalmas módszereket kínál a háborús propaganda terjesztésére.

Tinder

A randialkalmazások globális használata manapság már mindennapos. Ezek között talán a legismertebb a Tinder, amely helymeghatározás-alapú, vagyis partnerkeresés közben a földrajzi elhelyezkedés alapján dob ki potenciális jelölteket a felhasználónak. Az orosz invázió kezdetén a brit The Sun bulvárlap arról írt, hogy az ukrán nők telefonjai szinte „felrobbantak” az országba érkező orosz katonák leveleitől.

Ahogy a hír elterjedt, számos felhasználó kezdett az orosz katonák megtévesztésébe és kísérelték meg felhívni a figyelmüket az Oroszországban terjedő háborús propagandára. 

Egy szlovák kreatív csapat indította el a Special Love Operation nevű mozgalmat, amelynek célja, hogy kapcsolatba lépjen az Oroszországon belüli Tinder-felhasználókkal, és segítse a háborúról szóló valódi hírek terjesztését. Bár nincs rá bizonyíték, de megjelentek olyan hírek, hogy az ukrán nők orosz katonákat csaltak el a Tinderen keresztül, akiket később megöltek.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)