A tumorgyilkos módszer az év orvosi felfedezése

A génterápiát már nemcsak a rák, hanem az Alzheimer-kór gyógyításában is sikerrel alkalmazzák.

Év végén mindenki igyekszik számba venni az elmúlt esztendő főbb eseményeit. Nézzük, mi történt az orvostudományban nemzetközi szinten 2014-ben! A teljesség igénye nélkül a rák, az Alzheimer-kór és a diabétesz gyógyításában történt előrelépésekre koncentráltunk.

Az a megdöbbentő és hátborzongató hír járta be a világsajtót idén februárban, hogy a jelenlegi évi 14-ről 20 millióra nőhet az új rákos megbetegedések száma a világon 2025-re – legalábbis ezt vetíti előre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének (IARC) idén nyilvánosságra hozott jelentése. A drámai emelkedés részint a népességnövekedés és az egyre magasabb várható élettartam számlájára írható. A betegek számának emelkedésében az is szerepet játszhat, hogy a gazdaságilag feltörekvő országok lakosai gyakran veszik át a gazdagabb államok káros életviteli – egyebek közt táplálkozási – szokásait. A több mint hatszáz oldalas tanulmány szerzői azt kérték, hogy a világ kormányai tegyenek többet a betegség megelőzéséért, mivel pusztán a gyógyítás útján nem lehet úrrá lenni a helyzeten. Nézzük, milyen tudományos vívmányokkal járultak hozzá a kutatók 2014-ben a rákgyógyításhoz.

A tavalyi év talán legnagyobb felfedezése a rákkutatásban az immunterápia területén történt. 2013-ban az eljárás hatékonynak bizonyult, 12 rákos betegből 9-nél gyógyulást értek el. Idén amerikai orvosok először alkalmaztak sikerrel személyre szabott immunterápiás kezelést méhnyakrákos pácienseknél. Az amerikai Nemzeti Rákintézet kutatóinak próbatanulmánya előrehaladott méhnyakrákkal küzdő nők bevonásával készült. A kilenc páciens közül kettőnél teljesen eltűnt a tumor, és azóta sem újult ki a betegségük. Egy harmadik nőnél a daganat majdnem 40 százalékkal összezsugorodott, ám csak három hónapra. A másik hat páciens nem reagált a kezelésre, ennek okát egyelőre vizsgálják.

A rákgyógyítás nagy kérdésére, nevezetesen, hogy miért reagálnak különbözőképpen a látszólag azonos típusú daganatos megbetegedésben szenvedő betegek ugyanarra a szisztémájú terápiára, úgy tűnik, hogy 2014-ben megvan a válasz. Egy nemzetközi kutatócsoport ezer, 12 különböző ráktípusú minta vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy minden tizedik érintett kaphatna megfelelőbb terápiát, ha a diagnózis kevésbé az érintett szervre vagy szövetre épülne, sokkal inkább a tumor genetikai és molekuláris sajátságaira – számolt be a Cell című szaklap.

Ez a felfedezés is mutatja, hogy az immunterápia mellett a másik nagy előrelépés a génterápia területén történt a rákgyógyításban. 2013–14-ben szenzációs sikereket értek el amerikai kutatók ezzel a módszerrel a leukémia kezelése során. 120 kísérleti személy vett részt több kisebb kísérletben, 59 páciensből 25 teljesen megszabadult a ráktól, 21 páciensnél viszont sajnálatos módon ismét megjelent a betegség, 13 beteg pedig nem reagált a terápiára.

A személyre szabott terápiák mellett a rákdiagnosztika területén is új, értékes felfedezéseket mutattak fel a kutatók idén. Úgy tűnik, lassan vizeletteszttel is kimutatható lesz a méhnyakrák. A vizeletteszt mellett azt is remélik a kutatók, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétellel is megállapítható, hogy a páciens szervezetében jelen van-e a halálos betegség. Ma már a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás (MRI) egy módosításával is – sugárveszély nélkül – hatékonyan képesek kimutatni a rákot.

Amilyen gyorsan növekszik a százévesek klubja, olyan – egyelőre úgy tűnik – visszatarthatatlanul nagy iramban nő a felejtés betegségében, vagyis az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Csak Európában több mint hatmillióan szenvednek Alzheimer-kórban, egyes feltételezések szerint a szám 2040-re a tízmilliót is elérheti. Németországban, Hollandiában, Svédországban és Angliában végzett friss vizsgálatok ugyan a demensek arányának csökkenésére utalnak, ám egyes szegényebb országokban, ahol elmaradottabb az oktatás és az egészségügy, éppen az ellenkezője történik.

Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, de némi előrelépés történt idén is az orvostudományban: jelenleg van remény arra, hogy a kifejlesztett gyógyszernek köszönhetően meg lehet állítani a felejtés betegségét, ugyanis számos reménykeltő gyógyszer tesztelése zajlik jelenleg is. Különösen izgatottak most az öregedéskutatók, ugyanis hamarosan Hutchinson–Gildorf-szindrómában szenvedő gyerekeken fognak tesztelni egy hatékonynak ígérkező gyógyszert.

Ahogy a rákgyógyításban, úgy a felejtés betegségénél is jelentős sikereket értek el a génterápiának köszönhetően. Először alkalmaztak ugyanis sikerrel génterápiát Alzheimer-kór ellen egereknél a Barcelonai Autonóm Egyetem munkatársai. Az eredmények alapján a kutatók azt remélik, az eljárás embernél is sikeres lehet, és segítségével gyógyszert fejleszthetnek az igen elterjedt és eddig gyógyíthatatlan elbutulással járó kór ellen.

Brit kutatók jelentős előrelépést tettek az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő vérteszt kifejlesztésében. Egy idei brit tudományos ülésen elhangzottak szerint a negyvenévesen, vagy annál valamivel később kapott védőoltással talán megelőzhető az Alzheimer-kór.

A kór ugyan gyógyíthatatlan, de mi magunk is sokat tehetünk a megelőzésért. A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint életmódváltással ugyanis az Alzheimer-kóros esetek egyharmada megelőzhető lenne.

2014-ben nagy előrelépés történt az 1-es típusú cukorbetegség őssejtes gyógyításában azzal, hogy a Harvard Egyetem kutatócsoportjának sikerült őssejtekből százmilliós nagyságrendben olyan béta-sejteket előállítani, amelyek megtartották a funkciójukat, tehát képesek voltak a kísérleti állatok szervezetében a vércukorszint csökkentésére.

Idén derült ki az is, hogy zsírral is lehet védekezni a diabétesz ellen, és ez nem vicc. Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei ugyanis azt mutatták, hogy bizonyos zsírsavak, amelyeket az emberi szervezet maga termel, védenek a diabétesz ellen. Az mno.hu-n sokat írtunk a diabéteszről, egyik cikkünkben a cukorbetegség elkerülésének hat könnyen teljesíthető pontjáról számoltunk be, egy másik írásunkban pedig a Magyar Diabetes Társaság elnökét kérdeztük meg arról, hogy annak ellenére, hogy 800 ezer diabéteszes él hazánkban és legalább ennyien vannak, akik nem tudnak arról, hogy cukorbetegek, miért nem csökken a kórban szenvedők száma. Arról, hogy melyik a legjobb cukorbetegeknek való terápia, itt olvashat.

Testmozgás, egészséges táplálkozás, stresszmentes élet – ezekkel, és a rohamosan fejlődő orvostudománnyal együtt van remény egy egészségesebb új évre.

Az éves egészségügyi összefoglalónkból nem lehet kihagyni az elhízást sem, amire a legtöbb betegség visszavezethető. 2014-ben elkészült a világ legnagyobb tanulmánya a mértéktelen elhízás és a halálozás összefüggéséről, és ami azt illeti, elég ijesztő képet rajzol elénk. Megállapították ugyanis, hogy a súlyosan elhízottak – átlagos testmagasságú, 45 kilogramm vagy annál nagyobb túlsúllyal bíró emberek – 6,5-13,7 évvel korábban halnak meg, mint egészséges testsúlyú társaik.

A világ népességének csaknem egyharmada elhízott. Míg 1980-ban a túlsúlyosak és az elhízottak száma 857 millió volt, 2013-ban ez a szám 2,1 milliárdra emelkedett. Az elhízással kapcsolatos uniós statisztikai adatokat tekintve Magyarország nagyon nem áll jól. A 2009-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálat adatai szerint a felnőtt lakosság 63 százaléka túlsúlyos (a testtömegindex 25 feletti), melyből 28,5 százalék elhízott (a testtömegindex 30 feletti). Ráadásul ami a gyermekkori elhízást illeti, ott sem áll jól hazánk, ugyanis minden hatodik magyar gyermek túlsúlyos.