Visszafordíthatatlanul itt az év vége, ilyenkor mindenki igyekszik számba venni az elmúlt esztendő főbb eseményeit. Nézzük, mi történt az orvostudományban, és hogy álltunk az egészségünkkel 2013-ban. A teljesség igénye nélkül az orvostudományra és az egészséget érintő témákra, azon belül is a három legrettegettebb és sajnos a legtöbb embert érintő kórra (rák, Alzheimer, diabétesz) összpontosítva szemezgettünk. Kezdjük a legnagyobb gyilkossal, a rákkal.
Idén nyáron az a megdöbbentő és hátborzongató hír járta be a világsajtót, hogy a rettegett betegségben szenvedők száma 2020-ra az előrejelzések szerint elérheti a lakosság mintegy felét – számolt be korábban a BBC. Sőt a kutatók attól tartanak, hogy ez a szám akár alábecsült is lehet, mivel az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Az egyén megbetegedésének lehetőségét az előrehaladt életkoron és a géneken túl számtalan kockázati tényező alakíthatja, ilyen például az életmód. Mint ismert elsősorban a dohányzásnak és a légszennyezésnek tulajdoníthatóan meredeken nő a tüdőrákos betegek aránya: csak Kínában 2025-re az egymillió főt is elérheti a számuk.
A dohányzás mellett a levegő szennyezettsége is mind nagyobb mértékben növeli a bajt. Idén októberben első ízben minősítette rákkeltőnek a szennyezett levegőt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége. A helyzet iszonyú komor képet fest, pláne annak függvényében, ha szem előtt tartjuk azt az adatot, miszerint a rákos diagnózisok 25 százalékánál az derül ki, hogy a betegség elkerülhető lett volna, ha a páciensek nem hanyagolják el az életmódbeli változásokat. Ha nem hanyagolják el...
Mindenképpen említést érdemel 2013 nagy újdonságai: a laboratóriumi körülmények között növesztett szervek. Őssejt segítségével sikerült fogat, májat, sőt még légcsövet is növeszteni.
Még gyerekcipőben jár, de mindenképpen említésre méltó 2013-as felfedezés a 3D-s nyomtató segítségével készített szervek.
A helyzet több mint szomorú, az orvostudomány versenyt fut a daganatos betegségekkel (is), számos biztató eredményt mutattak fel a kutatások, amelyeket az MNO is bemutatott. Az egyik hatalmas előrelépés a rák kezelésében az a Takáts Zoltán magyar kutató által feltalált intelligens sebészkés, amely az eddigi humán műtéti teszteken maradéktalanul távolított el minden rákos sejtet.
Idén talán a legnagyobb felfedezés a rákkutatásban az immunterápia területén történt, ugyanis a speciális eljárás hatékonynak bizonyult, 12 rákos betegből 9-nél gyógyulást értek el. Ez lehet a jövő. A dél-koreai tudósok is nagyot tettek a hatékony rákkezelés érdekében: a világ első rákfelismerő és -gyógyító nanorobotját fejlesztették ki ugyanis. A németek sem maradtak le, felismerték ugyanis, hogy a kanyaróvírus kísérleti egerekben megölte a rákos sejteket.
Nagy port kavart idén a rákkutatásban, a genetikában és az egész világon Angelina Jolie megrázó bejelentése is, miszerint kettős emlőeltávolításon esett át, hogy megelőzze a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát. Szakértők szerint a mellrák megelőzése miatt eltávolítani az emlő mirigyállományát, erős szélsőségnek számít, Magyarországon nem bevett gyakorlat. Az e témában írt elemző cikkeinket ide, ide és ide kattintva érheti el.
A legtöbb szakértő szerint a genetika nem fátum, de elég erősen rizikóemelő tényező lehet. Ennek ellenére mi magunk is sokat tehetünk az egészséges táplálkozással, testmozgással és a dohányzásról való leszokással. Ha hinni lehet egy friss amerikai kutatásnak, akkor az emberiség tekintélyes része önszántából, díszlépésben menetel a rákos megbetegedések felé. Kiderült ugyanis, hogy azok, akik hetente két vagy több pohár cukrozott üdítőt isznak meg, a betegség kockázatát 87 százalékkal növelik. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg rákkeltő ételről, ami a szépen terített asztalainkra kerül.
Amilyen gyorsan növekszik a százévesek klubja, olyan – egyelőre úgy tűnik – visszatarthatatlanul nagy iramban nő a felejtés betegségében, vagyis az Alzheimer-kórban szenvedők száma. Egyes adatok szerint 2011-ben tízszer többen ünnepelték századik születésnapjukat, mint negyven évvel korábban. A számuk pedig egyre több lesz, vannak statisztikák, amelyek azt vetítik előre, hogy minden második gyermek, aki most Németországban világra jön, megéli a századik születésnapját. A százévesek száma tízévente megduplázódik – számolt be korábban a Focus.de.
2013-as kutatások szerint a modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat a betegség terjedése mögött, de a túl sok vörös hús fogyasztása is kiválthatja. Ausztrál kutatók még azt is kimutatták, hogy a magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben.
Brit kutatók még a fogmosás és a kór összefüggését is megnézték, és arra jutottak, hogy nagyobb a betegség kockázatának kialakulása azoknál, akik nem ápolják rendszeresen a fogukat. Mindenképpen szót érdemel az a kutatás is, miszerint az Alzheimer-kóral sújtott embereknél kisebb a rák kockázata, mint más időseknél, és ez fordítva is igaz, az idős rákbetegeknél kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye.
Sokkoló adat következik: minden másfél órában meghal valaki, azaz naponta 16 ember veszti életét New Yorkban cukorbetegség következtében. Ez New York – mondhatnánk legyintve, de megnyugodni semmiképpen sem szabad, kilencszázezerre tehető ugyanis hazánkban a nyilvántartott diabéteszes betegek száma. És ezek csak a regisztrált betegek. Egyes adatok szerint közel 2,5 millióan lehetnek azok, akiknél még nem alakult ki a betegség, de a helytelen életmód miatt a veszélyeztetett kategóriába tartoznak – olvasható a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének közleményében.
A betegség a tudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, de kis odafigyeléssel teljes életet élhetnek a diabéteszben szenvedők. Korábban azt a felfedezést tették a tudósok, hogy ha a cukorbetegséget megelőző tünetekkel diagnosztizált betegek hat hónap alatt megszabadultak testtömegük mintegy 10 százalékától, akkor látványosan csökkent a 2-es típusú diabétesz kockázata.
Testmozgás, egészséges táplálkozás, stresszmentes élet – ezekkel, és a rohamosan fejlődő orvostudománnyal együtt van remény egy egészségesebb új évre.
