A víz maga az élet! Az egészség és a táplálkozás alapja

A víz lételemünk, mégsem beszélünk róla annyit, mint kellene. Szakemberek segítségével jártunk utána, miért nélkülözhetetlen elem dietetikai, orvosi és mozgásszervi szempontból.

TÁPLÁLKOZÁS ÉS VÍZFOGYASZTÁS

– Arra kevesen gondolnak, hogy a táplálkozás és a vízfogyasztás szoros összefüggésben van egymással abban a tekintetben is, hogy a táplálékkal bevitt víz is beleszámít a napi folyadékbevitelbe. 100 g zsírból például 107 ml, ugyanennyi fehérjéből 41 ml, szénhidrátból pedig 55 ml víz származik. Ez kb. 250-300 ml belső vízmennyiséget jelent, ami nem túl sok, de azért érdemes figyelembe venni – mondja Felek Mihály dietetikus a Dietaesfitnesz.hu szerint.

Fotó: Pexels

– Az ételekkel bevitt vízmennyiség nagy átlagban valahol 500–1000 ml között lehet. Az élelmiszerek összetételüktől függően jelentős nátrium- és káliumforrások is, ami különösen sportolók esetében fontos tényező. A legfontosabbnak természetesen a közvetlen folyadékbevitel mondható, ez mennyiségét tekintve is a legjelentősebb vízbeviteli forrásunk.

– Ne álljunk rá egyfajta termékre, váltogassuk a vizeket, mert így a különböző ásványianyag-összetételű termékekből kiegyensúlyozottabban tudjuk fedezni a szükségletünket az elektrolit-háztartásunk egyensúlyban tartására – tanácsolja a dietetikus. – A csapból folyó vizek többsége talajvíz, karsztvíz, amelyeknek a minőségére Magyarország nagy részén kevés panaszunk lehet, fogyasszuk bátran megfelelő mennyiségben nap mint nap.

DF-TIPP:

Az ízesített ásványvizek közül a cukrozott termékek fogyasztása kerülendő a bennük lévő plusz energiatartalom miatt!

A VÍZ ÉS AZ EGÉSZSÉG KAPCSOLATA

– A szervezetünk működése vízfüggő. Amennyiben nem iszunk eleget, dehidratációs szindróma lép fel. Ez azt jelenti, hogy a sejtek, enzimek, az anyagcsere-folyamatok működéséhez nincs elég víz, így különböző funkciók csökkennek. Fáradékonyabbak leszünk, anyagcserénk lelassul, könnyebben hízunk – mondja dr. Farkas Kitti.

Ha a vér víztartalma csökken, azaz besűrűsödik a vérünk, az növeli a trombózis kockázatát, illetve magasvérnyomás-betegség kialakulását segíti elő.

– A vízbevitel csökkenése komoly emésztési problémákat is okoz, mint például fekély, refluxbetegség, székrekedés, ezeket is érdemes szem előtt tartanunk – sorolja a doktornő.

Ha nem iszunk eleget, a szervezetünk vízkonzerválási folyamatai előtérbe kerülnek. Csökken a vizeletkiválasztás, ami a méreganyagok és a savtermékek felhalmozódását okozza, növeli a húgyúti fertőzésekre való fogékonyságot. Csökken a toxinok kiválasztása a bőrön át is, így sokkal fogékonyabb lesz mindenféle kórokozóval szemben. A légutak is beszűkülnek, hogy kevesebb vizet párologtassanak, ami asztmás megbetegedést okozhat.

– A szervezetnek alapkörülmények között is van vízvesztesége, a víztartalom tovább már nem csökkenthető, ezért azt tanácsolom, tudatosan figyeljünk arra, hogy naponta 3 liter folyadékot igyunk, ne várjuk meg, hogy szomjasak legyünk, hisz akkor már a vérplazma ozmolalitása 2-3 százalékos emelkedést mutat – tanácsolja dr. Farkas Kitti.

Fotó: Pexels

SPORT A VÍZBEN

– A hobbiként gyakorolt úszás két legfontosabb előnye: egyrészt az egész testet átmozgatva kiválóan őrzi az ízületek egészségét a közeg sajátossága miatt, másrészt gyakorlatilag az egyetlen sportág, amely folyamatos légzésszabályzásra kényszerít – jelenti ki Major Dániel edző. – Az állóképesség edzésére aligha választhatunk jobb mozgásformát. Az ideális az lenne, ha mindenki hetente legalább két alkalommal járna uszodába.

Az első edzés a technikázásról szólna, a mozgásminőség javításáról elsősorban, a másik pedig a kemény, sorozatterheléses állóképességi munkáról.

– Fontos lenne fejben tartani, hogy mint más sportágaknál, úgy az úszásnál is vannak szabályok. Kiemelten fontos, hogy a megfelelő technikai végrehajtás és a légzésminták elsajátítása után kezdjük csak terhelni a testünket. Amíg ezek nincsenek rögzítve, nem lesz az igazi a kívánt hatás.